Általános

A szervezetfejlesztők alapértelmezetten egy népszerű, jól bejáratott szakmai terület. Nagy általánosságban az első olyan megoldásnak számítanak, amikor egy szervezet bármilyen oknál fogva átalakulásra kényszerül.

Ugyanakkor izgalmas az, hogy a szervezetfejlesztés kompetencia hatóköre csak az emberre, a formális együttműködési keretekre, és kapcsolatokra fókuszált, lényegében logisztikai tevékenység. A hatékonyságmutatóik fluktuációra, vezetői visszajelzésekre, szerepek stabilitására és a kapcsolódó koordinációs költségekre (bármit is jelentsen ez) terjed ki.

Tudvalevő az, hogy a vállalkozáskedv és a vállalkozáskényszer ugyanazt a mutatót táplálja, vagyis mindig van lelkesedés és elszántság vállalkozást építeni.
A vállalkozás egy jogi személy. A jogi személy pedig egy jogi kifejezés, ami nem egy humanoid entitás, hanem egy virtuális objektum, amit emberek (ez már humanoid) vezetnek, működtetnek, építenek, egyéb mindennap.

Eset

Szembejött velem megint egy hirdetés. Szervezetfejlesztő teszi fel azt az ügyfélvonzó, provokatív marketing kérdést, hogy „a vállalkozásod annyi szabadságot enged meg neked, amennyit szerettél volna?” Nézzünk a hirdetés mögé, és vizsgáljuk meg a mintázatot.

Mintázat

Az egyértelmű, hogy szervezetfejlesztőnek csak vállalati környezetben van mozgástere és életképessége, tehát a szervezet, mint működési közeg számára bevételi forrás. A háttér képzettség sokrétű, de emberi erőforrás koncentrált. 

A működési keret

A vállalat, mint jogi személy létezése és működése jogszabályok függvénye. A működtetése pedig az ember szándékának és képességeinek a függvénye. A vállalat, mint jogi személy nincs felhatalmazva, de képessége sincs semmivel ahhoz, hogy bármit is megengedjen, tiltson, szabályozzon, döntsön, vagy hasonló.

Az ember kiterjesztett minőség megnyilvánulása a vállalata. A kiterjesztett minőség megnyilvánulás egy teremtett dolog, amire tévedés úgy nézni, mint a teremtője fölött uralkodó entitásra, aminek rendelkezési joga és lehetősége van.

A vállalkozás nem rabság, hanem egy ember választása, és a további létezésének a formalizált szándéka. Ahol az ügyfélszerzés arra irányul, hogy az ember saját választása és döntése egy ellenség, ami szabotálja az ember létezését, ott a szakértő az ember ítélőképességét és életforma választásait vitatja. – Kérdés lehet az, hogy mennyire bízunk abba a szakértőbe, aki eleve úgy közelít felénk, hogy hülyének lát minket.

Lehet jól vagy rosszul vezetni egy vállalkozást, vagy vállalatot, de az, aki kiszáll az alkalmazotti státuszból és a független, autonóm önfenntartásra tesz kísérletet, inkább tisztelendő, mint sarokba szorítandó.

Az ember nem azért hoz létre vállalkozást, hogy ne kelljen semmit csinálnia, hanem azért, hogy magának teremtsen értéket, tapasztalatot és tanulságokat. Teljesen téves irány az a megközelítés, ahol tiszteletlenül, abból az alapfelvetésből közelítünk a bevételforrásunk felé, hogy ő gyenge és kevés.

A szabadság fogalmát is érdemes megérteni. Az önfenntartó autonóm működés önmagában a legnagyobb szabadság, amit egy ember választhat, vagyis amikor vállalkozást indít, akkor a legnagyobb szabadságát választja. A szakértő azonban feltételezhetően a szabadságot, mint jogi kifejezést, és szabad időt érti a hirdetésében. Ez felveti azt a kérdést, hogy a vezető mivel tölti a szabadidejét?

• Ha a vállalkozásával, akkor a szabadság ebben az értelemben is maximálisan teljesül.
• Ha hobbival, vagy családdal (amely mára egyre inkább kötelező szabadidős platform, mint többlet értéket hordozó választás), akkor a „vállalkozás megadta a tulajdonosának a szabadságot).

Vagyis az idő kitöltéséről való döntés nem a vállalkozásé, hanem a tulajdonosé.

Egy vállalkozás, vagy vállalat szervezettsége és működése számos tényezőtől függ, nem csak az embertől és a vezetőtől. Tehát kizárólag az ember (különösen a vezető) logisztikája és manipulációja nem fogja megoldani a vállalat nehézségeit, ha az egyéb tényezők nincsenek körülötte hozzáigazítva. A szervezetfejlesztés a kompetencia korlátjai okán sosem lehet teljeskörű megoldás, csak egy részre irányuló lehetőség.

A manipulatív ügyfélszerzés – a szakmai és szakértői lejtő

Nézzük meg a kognitív logikai vetületét ennek a gondolatnak:

1. Vajon a vállalkozásad ad neki annyi szabadáságot, amennyit elképzeltél? = A vállalkozás (amihez mostmár humán tulajdonságokat társított a szakértő egy egzisztenciális keretként való értelmezés helyett), mint teremtmény vajon emberközpontúan viselkedik a tulajdonossal? – A szakértői sugallat: Nem. Kell egy ellenség, amire a szervezetfejlesztő a megoldás. 
2. A tulajdonos egyértelműen fáradt. Látszik, hogy a dolgok és az élete inkább bonyolódik, minthogy egyszerűsödne. – A tulajdonos elbizonytalanodik. A fáradtság és komplexitás növekedése felnagyítja az emberi természetet, és megnyílik egy elmélet, miszerint „a vállalkozásom nem jó. De hát én vagyok a tulajdonos, tehát nekem kell javítani”.  
3. Beindul egy ellentmondás, ahol a vállalat nem humánus, a tulajdonosnak nem komfortos, elindul a problémakeresés. A mögöttes kognitív logika mentén tehát a létrejött a tulajdonos ellensége, ami a saját vállalkozása, és ahol a szervezetfejlesztő a békéltető. Ez így bár sarkított, de pont azért, hogy lehessen látni a részvevők háttér motivációit.
4. Végül eljut oda a tulajdonos, hogy beengedi a szervezetfejlesztő szakértőt, aki elmagyarázza, és felforgatja a vállalkozást. – A szervezetfejlesztés változás, tehát szükséges a változás menedzsment, ahol az adaptáció és új standardként való alkalmazás a változás szerves része… A szervezetfejlesztő tehát létrehozta a hosszútávú jelenlét feltételeit. 

Összesen a helyzet egyre bonyolódott és nem egy szike pontos helyzet diagnózis, hanem egy teljes rendszerszintű agyrázkódás lett az együttműködésből.

• A szervezetfejlesztő a saját lejtője mentése érdekében olyan képzavarral élt, amelyet a fáradtság nem tudott szűrni. A szervezetfejlesztő pedig a rend helyett tovább terhelve a rendszert, újabb kihívásokat implementált a vállalkozásba.
• A tulajdonos pedig elfelejtette miért hozta létre a vállalkozását, vállalatát, vagyis a szét választás ellenségkép létrehozással megvalósult. Implicit módon a tulajdonos magát is alkalmatlan vezetőnek minősítette és átadta a vezetést egy olyannak, aki a valóságban csak magát akarja menteni.

A szakértői kommunikáció, mint kompetencia bázis

Tehát van egy szakértő, akinek fogalmazásbeli, vagyis önkifejezési gondjai vannak. Amikor valaki összevissza beszél, akkor a valóságban már ő maga sem tudja, hogyan lépjen ki abból a stagnáns állapotból vagy degradációs pályából, amiben van. Ha pályakezdő és össze-vissza beszél, az egy magabiztos alapok nélküli tudást hordoz, amit a tapasztalatnak kell kikorrigálnia, kicsiszolnia, és a hiányokat feltöltenie.

• Aki beszél, használja az anyanyelvét, szavakat formál mondatokká és emberekkel foglalkozik, emberek közötti kapcsolatok javítására hivatott, önmagában magyarázza a lehetetlenséget. A szervezetfejlesztő egyik kulcspontja a kommunikáció, amit önmagában nem tud megvalósítani tisztán.

• Az, aki képzavarokkal árulja a termékét, a szolgáltatásában is hordozza a képzavart. Aki ezt megveszi, nem kell, hogy fenntartható értékre számítson.

Következtetés

Ez a szakértő nem lesz sikeres, ha ezt az irányt és működés logikát követi, mert azok a vezetők, akiknek a vállalkozása, vállalata degradációs ívre került, az emberi oldalukon eleve megsérültek. Ahol egy sérült emberhez, vezetőhöz úgy közelítünk, hogy „béna vagy, add ide, majd én segítek rajtad”, ott az ember identitás szintű választásait vitatja a szakember, ami egy romboló dinamika.

Ugyanakkor a kollektív érettséget vizsgálva elmondható az, hogy ezekre az identitástörő szakemberekre szükség van azért, hogy bekövült működési dinamikák és gyakorlatok át tudjanak alakulni.

És mit lehet tenni?

1. résen lenni, és odafigyelni arra, amit mondanak nekünk
2. a beszédet is ezerkezetként vizsgálni, szavak, mondatok, nyelvtan, kontextus, konzisztencia mélységekben
3. nem bedőlni a képzavarnak azért mert a hangzása újszerű és a fülnek jólcsengő