Általános

Szembesülünk azzal, hogy minden működik, de az ismert értékmérők szerint mégsem működik. Ez leginkább a rendszer működési modelljére utaló jelenség, ahova a szakértők 99%-a dobozos, és konkrét problémára – konkrét megoldás logikával válaszolnak.

Gyakori az modellek egyszerűsítése és butítása, a sebesség növelés érdekében, miközben a butítás szépen lassan eltünteti a koherenciát és a problémára való illeszkedést. De, a gyorsaság és a rövidség ma kiritikus sikertényezőnek számít, ezért még mindig van keletje a checklist típusú módszertani probléma megoldásnak. Például:

• „top 5…. valami…”
• „a 4 féle embertípus…”
• „9 jel arra, hogy….”
• „7 lépéses technika arra, hogy…”
• „25 kérdéses átvilágítás, hogy megtudd…”
• „deklarált minimum követelmény, feltétel, vagy elvárás azért, hogy…”
• AI vezérelt vezetői döntések (egy lineáris logikai struktúrára épített algoritmus mezőben, vagy szövegegyezés alapú alkalmazásban)
• és hasonlók, miközben a csapból is az folyik, hogy 2026 a jelentős változások és váratlan fordulatok éve így és úgy…

Tehát azt mondjuk, hogy (para)metrikus értelemben megpróbáljuk szabályozni azt, ami történik velünk, aminek részesei vagyunk, bármely életterületünkön. Megkötjük és meghatározzuk azt, hogy mi lehet és mi nem lehet egy olyan jövőre vonatkozóan, amiben még nem tudhatjuk pontosan, hogy mi fog elfordulni egy váratlan időpontban egy váratlan irányba… Elgondolkozunk azon, hogy

• Vajon mekkora erőfeszítésbe kerül az, hogy a dolgokat kézben tartsuk?
• Miben fáradunk el, miben égünk ki, mire megy rá az egészségünk, ha a checklistjeink és az azokban (vagy fejben) rögzített paraméteres elvárások biztonságosak és megbízhatóak?
• Hogyan kerül mégis porszem a gépezetbe?
• Miért távolodhatnak az időben a nagy ívű vízióink és elképzeléseink?
• Miért eshet szét a csúcsterv egy nap alatt? vagy Miért kell hiperfókusz azért, hogy a csúcsterv egyben maradhasson?

A döntési logika paradoxonja

Elgondolkodtatás

Nézzünk rá a DÖNTÉSI LOGIKÁRA, mert a feszültség, az energia-, és pénzégetés itt dől el.

• Tudunk e kritikus szemmel ránézni az elvárásainkra? Mit látunk a checklistjeinkbe?
  • Nyitott lehetőséget, rugalmasságot, felkészültséget a váratlanra, vagy korlátozó, szűkítő és kizáró tényezőket, kérdéseket?
• Mekkora a valószínűsége egy változó világban, naponta változó dinamikákban annak, hogy a checklistek választási szabadságot, és kompatibilitást eredményeznek?
  • Vagyis a checklist alapú logika ami ma validál, holnap vakfoltot eredményez?
• Átlátjuk-e azt, hogy amíg a parametrizált peremfeltételekbe kapaszkodunk, addig minden egyebet kizárunk?
  • A checklistek kiterjednek a jelekre, mintázatokra, kapcsolódási pontokra, csoport dinamikákra? Adnak teret a felnemtett kérdések megfigyelésére is?
• Felmerül-e a kérdés bennünk egyáltalán, hogy a checklistek, amiket találunk, kapunk, veszünk, tanácsadnak nekünk, vajon mennyire teljesek, vagy esetleg hiányosak?
  • Ennél fogva át tudjuk-e látni azt, hogy mi hiányozhat belőlük? 
• Mit tartalmaznak ezek a checklistek? Eldöntendő kérdésekre adható válaszokat, vagy mintázatok (és kompatibilitás) felismerését segítő támaszpontokat?
  • A checklistek determinálnak, vagy gondolkodás logikát tárnak fel és egy gondolkodásmódot ajánlanak?
• A checklistek rendszerlátást segítenek, perspektívára és irányra mutatnak, vagy eseményvezérlést segítenek elő?
  • Szabadon segítenek rendszert értelmezni, vagy fókuszterületekre céloznak rendszerfüggetlen módon? 
• Honnan lehetünk biztosak abban, hogy a checklistjeink a kompatibilis siker irányába visznek, és nem hátráltatnak, késleltetnek?
  • Hány checklist szerint akarunk megfelelni? És mit teszünk akkor, amikor a megfelelések széttartó és/vagy ellentétes irányokat jelölnek ki a fejlődés számára?

Érdemes meglátni azt, hogy az ami korábban kategorizáló, átláthatóságot és kezelhetőséget segítő értelmező szűkítőként jól funkcionált, az ma már kevés. 

A checklist alapú lezáró logika ismérvei

• Nem készít fel a változásra
• Nem kínál a változással szembeni ellállóképességet
• Nem engedi meglátni a rendszerhibákat, és az azokból származó folyamatos veszteséget
• Nem teszi lehetővé a hibák ismétlésének a megakadályozását és az erőforrás optimalizálást 
• Temérdek vakfoltot eredményez
• Szűkíti és behatárolja a lényeglátó képességet
• Determinálja, megköti és szűkíti a gondolkodásmódot, gondolkodási logikát
• Elfeledteti velünk azt is, amit korábban tudtunk
• Háttérbe helyezi a józan paraszti ész és a megfigyelés lehetőségét
• Kizárólag lineáris logikát követ – egy lépcsős „ha ez így, akkor az biztos, hogy úgy, minden egyéb kizárandó, és/vagy nincs”
• A fára mutat az erdő és a környezete láthatatlan marad.

Modell alapú szemlélet

A modell alapú szemlélet önmagában hordozza

• A mintázatok megfigyelésének és megértésének a lehetőségét
• Az analógiás gondolkodást
• A tudomány és szakterületek közötti hidképzés lehetőségét
• A más modellekkel és szemléletekkel való összekapcsolhatóságot
• A metszetek által létrejövő új összefüggések (innovatív logika és probléma – megoldás megközelítés) lehetőségét
• A működések és törvényszerűségek mélyebb megértésének a lehetőségét
• A rendszerben való gondolkodást és nagyobb rálátást
• A problémák ismétlése helyett az előre vivő kérdések feltételének a lehetőségét
• Megengedi a ciklus logikát – több lépcsős ismétlődések általi szemlélet formálásban rejlő törvényszerűségek megértése
• Az erdőre és a környezetére mutat, a fa csak egy elem.

Összegző

Értelemszerűen ez a gondolatébresztő nem vonatkozik a standardoknak és a jogszabályoknak való megfelelést igazoló checklistekre és szempontrendszerekre. A konkrét megfelelőségértékeléshez alkalamzott checklistek nem a működési modellhez, az erőforrásgazdálkodáshoz, az üzleti, célokhoz, partnerséghez, és/vagy  a stratégiához kapcsolhatók, hanem a nemmegfelelőséggel járó hátrányok és esetleges szankciók elkerüléséhez. A modell alapú döntési logika a szárvezet működésének a modellezéséhez járul hozzá.