Kapcsolat

A LinkedIn valósága

Általános

A LinkedInről köztudott az, hogy egy kiterjedt szakmai fórum. Nem válogat státuszok, pozíciók, szakterületek között, vagy társadalmi hierarchia mentén. Bár szándék szerint nem szelektál, a tömeg szelektálja magát az algoritmusok segítségével. Megoldást kínál kultúrált szakmai ismerkedésbe karrier és partnerség céljából.

Léteznek tanácsadók, akik a LinkedInen keresnek azzal, hogy profilokat hoznak létre, állítanak be, és kommunikációs, megjelenési stratégiát kínálnak a kapcsolat és haszon maximalizálás érdekében.

A LinkedInnek van fizetős és ingyenes verziója. A tanácsadókkal együtt minden abba az irányba mutat, hogy fizetős szolgáltatásokat vegyen igénybe a felhasználó. Vagyis a LinkedIn egy üzlet. 

A LinkedIn egy alacsonyan lógó gyümölcs

Alacsonyan lógó gyümölcsnek hívják azt a problémára adott választ, megoldást, ami a legegyszerűbb, legolcsóbb és leggyorsabb az összes lehetséges megoldás közül. A legkézenfekvőbbnek látszik, amiben a legkönnyebb belekapaszkodni, és amit csak a vak nem vesz észre.

Mit tapasztalhatunk?

  • Hiába próbáljuk a LinkedIn stratégiákat, nem nő arányosan az ismeretségi szám
  • Ahol nő az ismeretség szám, jelentős többségben nem válik bizalmi kapcsolattá, és nem jön létre partnerség, vagy üzlet, amire építkezni lehet
  • A posztok nem nyitnak gondolkodó párbeszédet, csak vélemény különbséget láttatnak
  • A meghirdetett pozíciókra nincs válasz. A LinkedIn is szóegyezés alapján ajánl és szelektál, mert nincs benne deduktív logika és kontextus értelmezés
  • Nem szegmentál, miközben mégis. Bizonyos körök nem nyilvánulnak meg, vagyis a tudásbázis zárul és szűkül
  • A megosztások sosem érnek el nagyobb nézettséget, mint amekkor az ismerősi háló száma
  • Időt és energiát teszünk a LinkedInbe, amiről mindig kiderül, hogy valamit rosszul csinálunk.

Az algoritmus valósága

A LinkedIn három külön dolog integrált platformja:

  1. személyes marketing tér – feltételezett láthatóság – az algoritmusok szerint
  2. tartalomplatform – információs adatbázis – nem valós párbeszéd tér
  3. kapcsolati adatbázis – a jelölések mögött jelentős többségben nem hogy partnerség nincs de egy személyes találkozás sem történik

Mire használható a LinkedIn?

  • státuszjelzés
  • identitásépítés/-megtartás (próbálkozás)
  • algoritmus etetés jelenlét fenntartása érdekében

Mit támogat az algoritmus?

  • az érzelemmel dúsított tartalmakat – Ösztön és impulzus fókusz (nem tudati fókusz)
  • a gyorsan és könnyen reagálható tartalmakat – Az emoji, a kommentbe ágyazott vélemény még az értelmes gondolatokat is lezárja
    • dráma központú logika – személyes megélésék, megvilágosodások sérülésen keresztül – nem igényelnek együttműködést, csak egy részvétet
    • szuper siker központú logika – a dráma központúság másik véglete – nem igények együttműködést, csak egy gratulációt
  • rövid ciklusú fgyelem – a felszínen már szabad szemmel is látható impulzus tartalmakat, vagyis az alacsonyan lógo gyümölcsök, amik a tömeget érintik

Mit nem támogat az algoritmus?

  • Az a tartalom, amire és amiből építkezni lehet, mert azok megfigyelést, és elemzést igényelnek, amelyek nem férnek össze a gyors reakcióval.
  • Az a tartalom, ami átfogóbb összefüggésekre mutat és túlmutatnak a felületi problémákon, mert nem felel meg az algoritmus követelményeknek 
  • A gondolkodó tér, amiben egy szakmai kérdésbe bárki meghívható, és valódi szakmai egyeztetéseket lehet végezni
  • A működőképes és hasznos megoldások, mert gondolkodási időt kérnek. Mivel azt hisszük a gyorsaság még mindig versenyelőny, nem szánunk időt a gondolkodásra
  • A partnerség keretei – bizalom és lojalitás kiépítése, mert ezek is időigényesek
  • Idő az értékképzésre és időtállóság. A gyors ciklusú algoritmus kizárja a használható alapok építését

Összegezve

A LinkedIn mindig is egy jól prosperáló közösségi felület lesz, mert az alacsonyan lógó gyümölcs nem igényel energiát, sem rendszerszemléletet, sem releváns gondolkodást. Amíg van egy húzó réteg, amely az alacsonyan lógó gyümölcsből jól megél, addig a többség csak igazodni és követni próbálja a tendenciát és az együttműködésbe fekteti az energiát az értékképzés helyett. Vagyis a tagok érettségi szintje nem változik, míg a jelenlétük és aktivitásuk folyamatosan cserélődik. 

Érdemes meglátni azt, hogy a gyors ciklusú algoritmus logika gyors születést, rövid életet és gyors halált jelent. Vagyis akinek a selfbranding és a selfsales nem területe, vagy nem gyors születés-halál tengelyre van kalibrálva, az, mint releváns kompetencia radar alá kerül. Nekik a LinkedIn nem stratégiai platform.

A LinkedIn nem hordozza, nem tartja meg és nem osztja a tudást, csak teret ad a hamis önbecsülés szükségletnek (Maslow), ahol az ember magas energia befektetéssel, mindig alacsonyabb „érdekes és fontos vagyok” érzést vihet el. Az időpazarlás pedig ott jelenik meg, ahol a felhasználó azt képzeli, hogy 

  • a minél több, annál jobb elv érvényes, és
  • a befektetés – megtérülés arány megfordulhat. Ha megfordulna, akkor a LinkedIn egy profit maximalizáló képességét vesztené el.