Üdvözöllek a szakmai cikkek gyűjteményben,

Az oldalon olyan írások találhatók, amelyek a pszichológia, személyiségfejlesztés és önismeret területére összpontosítanak a privát, az üzleti és a vállalati élet mindennapjaiban. Mindezt a saját tapasztalataimmal, megfigyeléseimmel és szakmai kutatásaimmal egységbe rendezve. 

A cikkekben olyan makroszintű (társadalmi) és mikroszintű (vállalati) dinamikákat mutatok be, amelyek kontextusba helyezik a szakmai területeket, a vezetőiket, a vállalatokat, valamint azok együtt-működési (és élet-) képességeit,.

🔍 Mi vár rád?

  • Megtörtént esetekből és általános tendenciákból levont tanulságok a vezetés szervezés tudomány tematikák mentén
  • A jövőbe mutató gondolatok az együttműködési dinamikákról elsősorban vállalati környezetben
  • Egyedi nézőpontok és szintézisek egy fajta tudatosság növelés irányába
  • Akadémiai és tapasztalati megközelítés könnyen érthető formában.

Ajánlott mindazoknak, akik mélyebb megértést keresnek a vállalati dinamikákról (önmagukról és/vagy másokról), vagy egyszerűen csak inspirálódni szeretnének..

👉 „A tudatosság mutatja a minőséget – nem mindegy, hogy hogyan menedzseljük a saját életünkben.”

hibás, hiányos tervezés biztos bukás

A részletek tervezése menti meg a projektet – avagy kár szembemenni a törvényszerűségekkel

A projekttervezés nem bürokratikus akadály, hanem egy virtuális próbafutam, ahol a feladatok, költségek, hatások és kockázatok feltérképezése az egyetlen biztosíték arra, hogy a megvalósítás ne egy kaotikus és erőforrás-égető probléma cunamivá váljon.
• A feladatlista és folyamatáttekintés kényszerít a projekt végiggondolására – ennek hiánya determinálja a bukást, mert időt, költséget és kompetenciát sem lehet tervezni.
• A költség-haszon, hatás- és kockázatelemzés nem opcionális; a feketedoboz modell értelmében a be nem táplált kockázatok az outputban garantáltan megjelennek.
• A szcenáriótervezés (legjobb–optimális–legrosszabb) segít a becslések kitámasztásában, és a nettó időtartamokat bruttóvá alakítva (szorzókkal) közelíti a valóságot.

sikertelen projekt rossz tervezéssel

A gyors világ nem mentesít a minőségi tervezés alól – avagy a projekt tervezés szükségszerűsége

A felgyorsult világban a tervezés elhagyása nem hatékonyság, hanem önámítás – a projekt mint feketedoboz mindig visszaadja azt, amit inputként kapott, így a kihagyott tervezési lépések hiányként vagy hibaként térnek vissza az outputban.
– A tervezés kreatív és intuitív tevékenység, amely a projektmenedzser szakmai felkészültségét és a szándék komolyságát is megmutatja.
– A projekt charter és a steakholder mátrix az első kritikus lépések: előbbi döntéstámogató, utóbbi a kommunikációs és felelősségi struktúrát tisztázza.
– A specifikációk (termék/szolgáltatás/cég) dokumentálása akadályozza a csapongást és mérsékli a hibákból eredő veszteségeket – még ha sosem tökéletesek, a törekvés önmagában is érték.

projekt siker bukás statisztika

Projektek siker-bukás aránya: Áttekintő Magyarország viszonylatában

Bár a sikeres projektek aránya 20 év alatt 40%-ról 55%-ra nőtt, a változás üteme rendkívül lassú – és a startupok 80-90%-os, az állami projektek 65-70%-os bukási rátája jól mutatja, hogy a tervezés hiánya és a felelősségre vonás elmaradása továbbra is a legfőbb gát.
• A legnagyobb előrelépés az IT-szektorban történt (agilis módszertanok 40%-os terjedése), de a KKV-k és az állami szféra továbbra is szenved a túlzott optimizmustól és a bürokráciától.
• Magyarországon a tervezési idő 30%-kal rövidebb, mint Nyugat-Európában, és a hierarchikus döntéshozatal blokkolja a hatékony projektmenedzsmentet.
• A startupok bukásának fő oka az alulfinanszírozás és a hiányos piackutatás – de a tervezési idő 10%-os növelése 30%-kal csökkentené a kockázatot.

sikertelen projekt alapjai

A projektek kudarc tényezői

A kudarc nem az ismert és várt nem kívánatos eredmény, hanem a tervezés és a körültekintés hiánya, a túlzott optimizmus és a best practice-ek figyelmen kívül hagyása által okozott erőforrás égetés.
• A projekt charter (makrovizsgálat) az első kritikus input – aki ezt elhanyagolja, az már az elején a kudarc felé veszi az irányt.
• A cél, hatály, nem-hatály és előzetes hatásvizsgálat (6 dimenzióban) tisztázása nélkül a projekt homályos marad, és a későbbi agilitás csak kaotikus csapongáshoz vezet.
• A kiegészítő információk („miért most?”, „mi van, ha nem?”, kockázatok, felelősök) tovább keretezik a projektet – és ezek hiányában a döntéshozó sem tud felelős döntést hozni.

ahol a projektek elesnek

A Projektmenedzsmentről rendszerszemléletben

A projektmenedzsment lényege nem a módszertanok versenye, hanem a PDCA-ciklusra épülő, tudatos tervezés, ahol a projekt háromszög (eredmény–idő–költség) egyensúlyát a minőségmenedzsment logikája és a feketedoboz-szemlélet tartja kézben.
• Minél kevesebb időt szánnak a tervezésre, annál agilisabb (és erőforrás-igényesebb) a projekt – a tervezés 3-5x-ösen térül meg.
• A projekt csak akkor sikeres, ha a változások beépültek a napi rutinba, és nem keletkeztek nem tervezett „melléktermékek” (kármentés, pótlás).
• A projektmenedzser hitelessége és a csapat védelme kulcsfontosságú – aki nem mélyed el a szakmában, az sérülékeny projekteket vezet.

vállalatirányítás gyorsított tanulás

Startup: Egy gyorsított MBA éles környezetben

A startup nem csak egy ötlet megvalósítása, hanem egy gyorsított vállalatépítési projekt, ahol a kiégés legfőbb oka a trial&error jellegből fakadó folyamatos problémamegoldás, és ahol a szervezeti kultúra magját a növekedési szükségletek szabják meg.
• A startup csapata a Maslow csúcsán mozog (önmegvalósítás–transzcendencia), így a hiányalapú szükségletekre adott válaszok csak minimumkövetelmények.
• A kiégés akkor következik be, amikor a problémák mennyisége meghaladja a rendelkezésre álló tudást, időt és energiát – a pihenőidő és a kreatív tevékenység fontos védelem.
• Az exitre való felkészítés (elengedés, gyász, új kultúra) nem csak az ötletgazdának, hanem az egész csapatnak szól – különben a szervezeti kultúra törést szenved.

startup és Maslow önmegvalósítás

Startup: Túl az ötleten – Minőség, kultúra, K+F és a vég kezdete

A startup valójában egy nagyszabású projekt, ahol a belső minőség (folyamatok, kultúra, emberek) határozza meg a külső megjelenést és az exit sikerét – és ahol a K+F-iparág kiszervezett kísérleti terepeként a trial&error modell a transzcendens tanulás eszköze.
• A startup végterméke kettős: egyrészt az ötletből váló termék/szolgáltatás, másrészt maga a vállalat mint entitás – mindkettő minőségét a belső inputok határozzák meg.
• A startupok 80-90%-a azért bukik el, mert alábecsülik a projektmenedzsment támogató erejét – pedig ez egy idő- és költségkorlátos projekt, ahol a PDCA-ciklus és a háromszög egyensúlya ugyanúgy érvényes.
• A startup mint K+F-eszköz: az állam kiszervezte a bizonytalan kutatás finanszírozását a befektetőkre és inkubátorokra – így a hétköznapi emberek is részt vehetnek a globális értékteremtésben.

GDPR ISO

GDPR ISO szemüvegen keresztül – Az analógiás együttműködés titka

A GDPR nem egy különálló jogi kényszer, hanem egy ISO-logikával analóg rendszer, amely a szabályozott folyamatokon, dokumentáción, oktatáson és monitorozáson keresztül válik a vállalat mindennapi rutinjává – és ezzel elveszti „rémisztő” jellegét.
• A GDPR rendszertulajdonost igényel (akár a minőségirányítási vezetővel együttműködve), és a vezetői elköteleződés kritikus a sikerhez.
• A dokumentált belső szabályozások és a közös terminológia megteremtése nélkül a GDPR-értelmezés eseti és bizonytalan marad.
• Az oktatás, monitorozás és folyamatos fejlesztés (ISO auditokba építve) teszi fenntarthatóvá a megfelelést, miközben növeli a munkatársak tudatosságát is.