Kapcsolat

Üdvözöllek a szakmai cikkek gyűjteményben,

Az oldalon olyan írások találhatók, amelyek a pszichológia, személyiségfejlesztés és önismeret területére összpontosítanak a privát, az üzleti és a vállalati élet mindennapjaiban. Mindezt a saját tapasztalataimmal, megfigyeléseimmel és szakmai kutatásaimmal egységbe rendezve. 

A cikkekben olyan makroszintű (társadalmi) és mikroszintű (vállalati) dinamikákat mutatok be, amelyek kontextusba helyezik a szakmai területeket, a vezetőiket, a vállalatokat, valamint azok együtt-működési (és élet-) képességeit,.

🔍 Mi vár rád?

  • Megtörtént esetekből és általános tendenciákból levont tanulságok a vezetés szervezés tudomány tematikák mentén
  • A jövőbe mutató gondolatok az együttműködési dinamikákról elsősorban vállalati környezetben
  • Egyedi nézőpontok és szintézisek egy fajta tudatosság növelés irányába
  • Akadémiai és tapasztalati megközelítés könnyen érthető formában.

Ajánlott mindazoknak, akik mélyebb megértést keresnek a vállalati dinamikákról (önmagukról és/vagy másokról), vagy egyszerűen csak inspirálódni szeretnének..

👉 „A tudatosság mutatja a minőséget – nem mindegy, hogy hogyan menedzseljük a saját életünkben.”

ahol a projektek elesnek

A Projektmenedzsmentről rendszerszemléletben

Strelicz Andrea 2025. április 23.

A projektmenedzsment lényege nem a módszertanok versenye, hanem a PDCA-ciklusra épülő, tudatos tervezés, ahol a projekt háromszög (eredmény–idő–költség) egyensúlyát a minőségmenedzsment logikája és a feketedoboz-szemlélet tartja kézben.
• Minél kevesebb időt szánnak a tervezésre, annál agilisabb (és erőforrás-igényesebb) a projekt – a tervezés 3-5x-ösen térül meg.
• A projekt csak akkor sikeres, ha a változások beépültek a napi rutinba, és nem keletkeztek nem tervezett „melléktermékek” (kármentés, pótlás).
• A projektmenedzser hitelessége és a csapat védelme kulcsfontosságú – aki nem mélyed el a szakmában, az sérülékeny projekteket vezet.

vállalatirányítás gyorsított tanulás

Startup: Egy gyorsított MBA éles környezetben

Strelicz Andrea 2025. április 20.

A startup nem csak egy ötlet megvalósítása, hanem egy gyorsított vállalatépítési projekt, ahol a kiégés legfőbb oka a trial&error jellegből fakadó folyamatos problémamegoldás, és ahol a szervezeti kultúra magját a növekedési szükségletek szabják meg.
• A startup csapata a Maslow csúcsán mozog (önmegvalósítás–transzcendencia), így a hiányalapú szükségletekre adott válaszok csak minimumkövetelmények.
• A kiégés akkor következik be, amikor a problémák mennyisége meghaladja a rendelkezésre álló tudást, időt és energiát – a pihenőidő és a kreatív tevékenység fontos védelem.
• Az exitre való felkészítés (elengedés, gyász, új kultúra) nem csak az ötletgazdának, hanem az egész csapatnak szól – különben a szervezeti kultúra törést szenved.

startup és Maslow önmegvalósítás

Startup: Túl az ötleten – Minőség, kultúra, K+F és a vég kezdete

Strelicz Andrea 2025. április 20.

A startup valójában egy nagyszabású projekt, ahol a belső minőség (folyamatok, kultúra, emberek) határozza meg a külső megjelenést és az exit sikerét – és ahol a K+F-iparág kiszervezett kísérleti terepeként a trial&error modell a transzcendens tanulás eszköze.
• A startup végterméke kettős: egyrészt az ötletből váló termék/szolgáltatás, másrészt maga a vállalat mint entitás – mindkettő minőségét a belső inputok határozzák meg.
• A startupok 80-90%-a azért bukik el, mert alábecsülik a projektmenedzsment támogató erejét – pedig ez egy idő- és költségkorlátos projekt, ahol a PDCA-ciklus és a háromszög egyensúlya ugyanúgy érvényes.
• A startup mint K+F-eszköz: az állam kiszervezte a bizonytalan kutatás finanszírozását a befektetőkre és inkubátorokra – így a hétköznapi emberek is részt vehetnek a globális értékteremtésben.

GDPR ISO

GDPR ISO szemüvegen keresztül – Az analógiás együttműködés titka

Strelicz Andrea 2025. április 19.

A GDPR nem egy különálló jogi kényszer, hanem egy ISO-logikával analóg rendszer, amely a szabályozott folyamatokon, dokumentáción, oktatáson és monitorozáson keresztül válik a vállalat mindennapi rutinjává – és ezzel elveszti „rémisztő” jellegét.
• A GDPR rendszertulajdonost igényel (akár a minőségirányítási vezetővel együttműködve), és a vezetői elköteleződés kritikus a sikerhez.
• A dokumentált belső szabályozások és a közös terminológia megteremtése nélkül a GDPR-értelmezés eseti és bizonytalan marad.
• Az oktatás, monitorozás és folyamatos fejlesztés (ISO auditokba építve) teszi fenntarthatóvá a megfelelést, miközben növeli a munkatársak tudatosságát is.

GDPR tévhitek és valóság

A GDPR: a vállalat réme – de megszelidíthető

Strelicz Andrea 2025. április 19.

A GDPR egy rendszerszemléletű gondolkodásra kényszerítő keret, amely a vállalat összes folyamatában jelenlévő személyes adatok kezelését egyetlen, jól strukturált kérdéssorral (5W1H) teszi átláthatóvá. Aki ezt megérti, annak a megfelelés nem teher, hanem a működés átláthatóságának egy eszköze
• A GDPR feszültségei onnan erednek, hogy a vállalatok nem folyamatokban gondolkodnak, hanem eseti megoldásokat kérnek jogászoktól – miközben a szabályozás mindössze 7 alapkérdésre (cél, jogalap, érintetti kör, adatkör, időtartam, címzettek, biztonság) keresi a választ.
• Az adatkezelési tájékoztató nem egy jogi nyilatkozat, hanem a vállalat belső GDPR-rendszerének kommunikációs eszköze az érintettek felé – és élesen külön kell választani a külső (ügyfelek) és belső (munkavállalók) adatkezelési alrendszereket.
• Az adatkezelés fizikai tevékenységek sora (létrehozás, tárolás, másolás, törlés stb.), és a megfelelés lényege az érdekmérlegelés dokumentálása – vagyis egy adatkezelésre irányuló károkozás megelőző logikája

Hogyan kerüljük el a jó szakembereket

ATS-algoritmusok vs. emberi intelligencia: Ki választ tényleg jobban?

Strelicz Andrea 2025. április 16.

Az ATS-alapú kiválasztás egy olyan új társadalmi szűrőre mutat rá, amely rávilágít arra, hogy aki nem illik egy adott működési struktúrába, az nem alkalmatlan, hanem egy számára nem való közegből kap visszajelzést – és ez az önismeret egy új, kegyetlenül őszinte tükre.
• Az ATS nem igazi mesterséges intelligencia, hanem szövegegyezésen alapuló statisztikai modell (kulcsszóillesztés, regresszió), amely a pozíciókiírás és a jelentkezési válaszok egyezési arányát vizsgálja.
• Az ATS nem egy rossz algoritmus, csak rávilágít arra, ahogyan az ember a felelősségét és döntéseit kiengedi a saját kezéből.
• Holisztikus nézőpontból az ATS egy jó jelzőrendszer: ha kiszűr, az azt mutatja, hogy az a vállalati kultúra nem neked való, és egy másik struktúrában sokkal jobban tudsz érvényesülni.

sok féle meber egy csapatban

A multidiszciplináris dinamikákról egy csapatban

Strelicz Andrea 2025. április 16.

Egy multidiszciplináris csapat valódi kohéziója nem a konfliktusok eltüntetésén múlik, hanem azon, hogy a vezető és a tagok felismerik: a szakmai különbségek mögött mindig emberi szükségletek húzódnak, és a közös cél együttműködési keretbe van ágyazva.
• A csapattagok közötti konfliktus nem kivétel, hanem a természetes rend – a különböző szakterületek eltérő humán tulajdonságokkal párosulnak, és ezek a feszültségek a személyes hiányokból fakadnak.
• A hatékony együttműködés kulcsa a folyamatok mentén történő gondolkodás (input–output, belső vevő–eladó), ami a feladatra fókuszálva háttérbe szorítja a személyes ellentéteket.
• A vezető három szintje: iskolázott (kereteket ad), sikeres (Maslow-szükségleteket elégít ki), transzcendens (tükörként segíti a tagok önfejlesztését) – és csak ez utóbbi viszi igazán előre a csapatot.

Minőségi rendszerek folyamatok

A Minőségteremtés Folyamat-, Rendszer-, és Hálózatos megközelítésből

Strelicz Andrea 2025. április 15.

A minőség nem egy statikus célpont, vagy állapot, hanem egy élő, egymásba ágyazott értelmezési háló, amelyben a folyamatok, a rendszerek és a köztük lévő kapcsolatok együttműködését jelenti, aminek központjában az ember áll, aki ezeket létrehozza.
• A folyamatszemlélet adatalapú, reaktív működés („akkor változtatok, ha fáj”), ahol a feketedoboz input–output modellje standardizált mintákat hoz létre.
• A rendszerszemlélet már az oksági láncolatot és a folyamatok közötti kölcsönhatásokat vizsgálja, rámutatva, hogy a hiba eredete sosem ott van, ahol megjelenik.
• A holisztikus szemlélet neurális hálóként kezeli a folyamatokat, bevonva a pszichológiai, spirituális és szinkronicitásbeli tényezőket is – ezzel a legtágabb perspektívát nyújtva, de egyben felerősítve a bizonytalanságot is.