„Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik” – avagy a folyamatos fejlődés határdinamikája
A rendszerek nem az igazságra, hanem a működőképességre reagálnak – a valódi minőségi szintemelkedés nem proaktív fejlesztésből, hanem a működésképtelenség elviselhetetlenné válásából (beavatkozási küszöb) születik, és ahol a rendszerépítészek (system architects) megjelennek, ott a korsó már eltört.
• A rendszerlogika három pillére: működés megakadása, exponenciális költségnövekedés, legitimitás sérülése – ezek egyike sem morális vagy szakmai kérdés, hanem túlélési küszöb.
• A folyamatos fejlődés ma már nem a valódi minőségi szintemelkedést szolgálja, hanem a rendszerlogika kitámasztását – a szabványosítás és a mérhetőség mögé rejtve elvesztette eredeti tanulásalapú jelentését.
• A rendszerépítészek (akik a látható 50% mellett a mély strukturális 50%-t is látják) akkor jelennek meg, amikor a megtartó kompetencia már kiszóródott – ők nem megoldást adnak, hanem átjárót a problématérből a megoldástérbe.