A vezetőknek állított organikus csapda – avagy mikor és hol születik az első rossz döntés?
Az első rossz vezetői döntés nem a probléma kezelésekor születik, hanem amikor a vezető figyelmen kívül hagyja a legkorábbi érzékelést – mert a jel értelmezése meghaladja a kompetenciáját, és a gyors ciklusú működési normák között nincs idő a a gondolkozásra, amely a mintázatok megértéséhez kellene.
• A vezetőkre nehezedő sokdimenziós nyomás („ő is ember” vs. „mindig erősnek kell lennie”, döntésterh, standardizált logika, sebességelvárás) egy organikus csapdát hoz létre, ahol a reflexív válaszok (kizárás, elhessegetés, kivárás) dominálnak.
• Az érzékelés és észlelés mintázatokra utal – ezek értelmezéséhez idő és elmélyülés kell, de a probléma-megoldás logika ezt nem engedi meg; ahol a jó kérdés elmarad, ott a begyakorolt válaszok konzerválják a bezártságot.
• A vezetői csapda akkor válik teljessé, amikor a vezető a saját gondolkodási logikája korlátai miatt egyedül marad a jellel – az ökoszisztéma (peer csoportok, coachok) pedig csak dobozos megoldásokat kínál, így a rendszer vakfoltjai tovább mélyülnek.
Startup: Egy gyorsított MBA éles környezetben
A startup nem csak egy ötlet megvalósítása, hanem egy gyorsított vállalatépítési projekt, ahol a kiégés legfőbb oka a trial&error jellegből fakadó folyamatos problémamegoldás, és ahol a szervezeti kultúra magját a növekedési szükségletek szabják meg.
• A startup csapata a Maslow csúcsán mozog (önmegvalósítás–transzcendencia), így a hiányalapú szükségletekre adott válaszok csak minimumkövetelmények.
• A kiégés akkor következik be, amikor a problémák mennyisége meghaladja a rendelkezésre álló tudást, időt és energiát – a pihenőidő és a kreatív tevékenység fontos védelem.
• Az exitre való felkészítés (elengedés, gyász, új kultúra) nem csak az ötletgazdának, hanem az egész csapatnak szól – különben a szervezeti kultúra törést szenved.