The „army” of the Value Creation Excellence – avagy a specializált vállalat fejlesztő ökoszisztéma ​

A vállalati komplexitás növekedése egy specializált fejlesztői ökoszisztémát hozott létre (25+ pozíciótitulus: process manager, BA, Lean, OpEx, OD, architect, coach, PM, stb.), amelynek átláthatatlansága miatt a vállalatok gyakran rossz szakértőt választanak – pedig a funkcionalitás, a működési szint és a hatókör mentén lehet eligazodni a kínálatban.
• A 25+ szereplő négy csoportba sorolható: Operáció- és működésfejlesztők (folyamatok), Szervezet- és kultúrafejlesztők (emberek), Irányítási és kontrollszerepek (governance), Stratégia- és future-builderek (enterprise) – mindegyik más szinten és más komplexitással dolgozik.
• A szerepek közötti különbség három dimenzióban ragadható meg: működési szint (folyamat–struktúra–ember), hatókör (funkcionális–end-to-end–enterprise), munkavégzés természete (analitikus–építő–facilitatív) – ezek mentén lehet a célnak megfelelő szakértőt választani.
• Az ökoszisztéma növekedésének oka a vállalati komplexitás elszállása (technológia, szervezet, minőség, emberi tényezők) – minél érettebb egy vállalat, annál több specializált szerepet hoz létre, és annál inkább belsővé teszi a korábban külsős tanácsadói kapacitásokat.

A leleplező igazság: Az inkompetencia védelmét biztosító ökoszisztéma – rendszerszemléletben

A vezetők tömeges inkompetenciája egy komplett védelmi ökoszisztémát hozott létre (elit körök, peer csoportok, coaching, HR, torzított társadalmi tőke), amely az inkompetens rendszerek összeomlását lassítja – de az erőforrások kifogyóban, és a rendszer önmaga ellen dolgozik.
• Az inkompetens vezetők nem termelnek értéket, csak meglévő erőforrásokat használnak fel – ezért az általuk működtetett rendszerek szükségszerűen összeomlanak, amikor a források elfogynak.
• A védelmi ökoszisztéma szereplői (elit vezetői körök, peer csoportok, coachok, tanácsadók, HR) mind az inkompetencia fenntartásából élnek – de a piac telítődik, és ők is szenvedik az átalakulás diszonanciáját.
• A valódi kompetens vezető az, aki nem függ a coachoktól és peer csoportoktól, hanem önmagából képes új működési dinamikákat létrehozni – a jövőben a dominancia elvű felvásárlások eltűnnek, és egy új, hálózatos KKV-szektor jön létre.

Startup jelenkori csapdái – Az ökoszisztéma jelenlegi érettsége és diszharmóniája

Disszonáns ökoszisztéma

A startup vonzereje az önmegvalósítás ígéretében rejlik, de az ökoszisztéma szereplőinek eltérő érdekei (alapítók: függetlenség, befektetők: ROI, állam: GDP, multik: technológia) kontraproduktív nyomást gyakorolnak az innovációra – és a vállalatépítés módszertanának hiánya miatt a trial&error dinamika a kiégés felé tolja az innovátorokat.
• A startup szimbolikája: innováció, szabadság, önmegvalósítás – de a különc (innováció) és a támogató környezet (pénz) között elemi érdekellentét húzódik, ami a gyors exit felé tolja a folyamatot.
• A belső gyengítő tényezők: vállalatépítés kihívásai (életciklus-modell), szervezeti kultúra átörökítése, magkompetencia felhígulása – ezek mind energiát vonnak el az innovációtól, és a startup magára marad ezekkel a területekkel.
• Az ökoszisztéma diszharmónikus érdekei tehát nem hagynak teret a stabilitást adó vállalatépítés módszertanok és a vezetés szervezés számára

„A magyarországi startup ökoszisztémáról: Statisztikák, lehetőségek”

ökoszisztéma fejlődési lehetőségek

A magyar startup ökoszisztéma dinamikusan fejlődik ugyan, de a korai tőkehiány, a bürokrácia és a nemzetköziesedés lassúsága miatt a startupok 60%-a elbukik – és a közösségi kommunikáció hamis sikerképe csapdát hordoz a belépők számára.
• A startupok mindössze 30%-a működik 3 év után, és csak 12% profitábilis 5 év után – a bukás fő oka a piaci igény hiánya és a cash flow problémák.
• A finanszírozási források 65%-a saját tőke, és kevesebb mint 5% jut el Series A szintig (EU-átlag 12%) – ez a korai szakasz alultámogatottságát jelzi.
• Az ökoszisztéma szereplői (Hiventures, Day One Capital, Startup Campus, egyetemi spin-offok) között hiányzik a koordináció – a rendszer diszharmonikus működése fejlődési lehetőséget rejt, de a sikeres exit utáni értékvesztés miatt a társadalmi jólétnövelő hatás nem érvényesül hosszútávon.nemzetköziesedés, mentorhálózat, és hogy mernek kérni segítséget