The „army” of the Value Creation Excellence – avagy a specializált vállalat fejlesztő ökoszisztéma
A vállalati komplexitás növekedése egy specializált fejlesztői ökoszisztémát hozott létre (25+ pozíciótitulus: process manager, BA, Lean, OpEx, OD, architect, coach, PM, stb.), amelynek átláthatatlansága miatt a vállalatok gyakran rossz szakértőt választanak – pedig a funkcionalitás, a működési szint és a hatókör mentén lehet eligazodni a kínálatban.
• A 25+ szereplő négy csoportba sorolható: Operáció- és működésfejlesztők (folyamatok), Szervezet- és kultúrafejlesztők (emberek), Irányítási és kontrollszerepek (governance), Stratégia- és future-builderek (enterprise) – mindegyik más szinten és más komplexitással dolgozik.
• A szerepek közötti különbség három dimenzióban ragadható meg: működési szint (folyamat–struktúra–ember), hatókör (funkcionális–end-to-end–enterprise), munkavégzés természete (analitikus–építő–facilitatív) – ezek mentén lehet a célnak megfelelő szakértőt választani.
• Az ökoszisztéma növekedésének oka a vállalati komplexitás elszállása (technológia, szervezet, minőség, emberi tényezők) – minél érettebb egy vállalat, annál több specializált szerepet hoz létre, és annál inkább belsővé teszi a korábban külsős tanácsadói kapacitásokat.
A projektek kudarc tényezői
A kudarc nem az ismert és várt nem kívánatos eredmény, hanem a tervezés és a körültekintés hiánya, a túlzott optimizmus és a best practice-ek figyelmen kívül hagyása által okozott erőforrás égetés.
• A projekt charter (makrovizsgálat) az első kritikus input – aki ezt elhanyagolja, az már az elején a kudarc felé veszi az irányt.
• A cél, hatály, nem-hatály és előzetes hatásvizsgálat (6 dimenzióban) tisztázása nélkül a projekt homályos marad, és a későbbi agilitás csak kaotikus csapongáshoz vezet.
• A kiegészítő információk („miért most?”, „mi van, ha nem?”, kockázatok, felelősök) tovább keretezik a projektet – és ezek hiányában a döntéshozó sem tud felelős döntést hozni.