A részletek tervezése menti meg a projektet – avagy kár szembemenni a törvényszerűségekkel

A projekttervezés nem bürokratikus akadály, hanem egy virtuális próbafutam, ahol a feladatok, költségek, hatások és kockázatok feltérképezése az egyetlen biztosíték arra, hogy a megvalósítás ne egy kaotikus és erőforrás-égető probléma cunamivá váljon.
• A feladatlista és folyamatáttekintés kényszerít a projekt végiggondolására – ennek hiánya determinálja a bukást, mert időt, költséget és kompetenciát sem lehet tervezni.
• A költség-haszon, hatás- és kockázatelemzés nem opcionális; a feketedoboz modell értelmében a be nem táplált kockázatok az outputban garantáltan megjelennek.
• A szcenáriótervezés (legjobb–optimális–legrosszabb) segít a becslések kitámasztásában, és a nettó időtartamokat bruttóvá alakítva (szorzókkal) közelíti a valóságot.
A projektek kudarc tényezői

A kudarc nem az ismert és várt nem kívánatos eredmény, hanem a tervezés és a körültekintés hiánya, a túlzott optimizmus és a best practice-ek figyelmen kívül hagyása által okozott erőforrás égetés.
• A projekt charter (makrovizsgálat) az első kritikus input – aki ezt elhanyagolja, az már az elején a kudarc felé veszi az irányt.
• A cél, hatály, nem-hatály és előzetes hatásvizsgálat (6 dimenzióban) tisztázása nélkül a projekt homályos marad, és a későbbi agilitás csak kaotikus csapongáshoz vezet.
• A kiegészítő információk („miért most?”, „mi van, ha nem?”, kockázatok, felelősök) tovább keretezik a projektet – és ezek hiányában a döntéshozó sem tud felelős döntést hozni.
Startup: Túl az ötleten – Minőség, kultúra, K+F és a vég kezdete

A startup valójában egy nagyszabású projekt, ahol a belső minőség (folyamatok, kultúra, emberek) határozza meg a külső megjelenést és az exit sikerét – és ahol a K+F-iparág kiszervezett kísérleti terepeként a trial&error modell a transzcendens tanulás eszköze.
• A startup végterméke kettős: egyrészt az ötletből váló termék/szolgáltatás, másrészt maga a vállalat mint entitás – mindkettő minőségét a belső inputok határozzák meg.
• A startupok 80-90%-a azért bukik el, mert alábecsülik a projektmenedzsment támogató erejét – pedig ez egy idő- és költségkorlátos projekt, ahol a PDCA-ciklus és a háromszög egyensúlya ugyanúgy érvényes.
• A startup mint K+F-eszköz: az állam kiszervezte a bizonytalan kutatás finanszírozását a befektetőkre és inkubátorokra – így a hétköznapi emberek is részt vehetnek a globális értékteremtésben.