A konfliktuskezelés csapdája – avagy miért pazaroljuk ismétlésekre az életidőnket?

A konfliktusok ismétlődnek az életünkben, mert a megtanított módszerek (kerülés, kompromisszum, versengés) csak felszínes megoldások – a valódi, együtt-teremtő megoldás (integratív konfliktuskezelés) hiányában a sérelmek, hiányok és félelmek újra és újra felszínre kerülnek, éveket pazarolva az életünkből.
• A konfliktusok ismétlődésének oka: a sérelmek, hiányok és félelmek nem kerülnek valódi kezelésre – a világon csak 5-15%-a, Magyarországon 5-12%-a zárul tisztán, együtt-teremtő módon.
• A jelenleg tanított konfliktuskezelési stratégiák (kerülés, kompromisszum) kontraproduktívak – fenntartják a feszültséget és újratermelik a konfliktusokat, így a „szakértőknek” örökre lesz munkájuk.
• Vállalati környezetben a vezetők a külső elismerés igénye miatt nem tudnak integratív konfliktuskezelést alkalmazni – a hierarchikus erődominancia miatt a beosztottak felállnak, a vezető pedig a motivációs rendszer korlátaiba ütközik.

A projektek kudarc tényezői

sikertelen projekt alapjai

A kudarc nem az ismert és várt nem kívánatos eredmény, hanem a tervezés és a körültekintés hiánya, a túlzott optimizmus és a best practice-ek figyelmen kívül hagyása által okozott erőforrás égetés.
• A projekt charter (makrovizsgálat) az első kritikus input – aki ezt elhanyagolja, az már az elején a kudarc felé veszi az irányt.
• A cél, hatály, nem-hatály és előzetes hatásvizsgálat (6 dimenzióban) tisztázása nélkül a projekt homályos marad, és a későbbi agilitás csak kaotikus csapongáshoz vezet.
• A kiegészítő információk („miért most?”, „mi van, ha nem?”, kockázatok, felelősök) tovább keretezik a projektet – és ezek hiányában a döntéshozó sem tud felelős döntést hozni.

GDPR ISO szemüvegen keresztül – Az analógiás együttműködés titka

GDPR ISO

A GDPR nem egy különálló jogi kényszer, hanem egy ISO-logikával analóg rendszer, amely a szabályozott folyamatokon, dokumentáción, oktatáson és monitorozáson keresztül válik a vállalat mindennapi rutinjává – és ezzel elveszti „rémisztő” jellegét.
• A GDPR rendszertulajdonost igényel (akár a minőségirányítási vezetővel együttműködve), és a vezetői elköteleződés kritikus a sikerhez.
• A dokumentált belső szabályozások és a közös terminológia megteremtése nélkül a GDPR-értelmezés eseti és bizonytalan marad.
• Az oktatás, monitorozás és folyamatos fejlesztés (ISO auditokba építve) teszi fenntarthatóvá a megfelelést, miközben növeli a munkatársak tudatosságát is.

Gondolatok a Maslow féle szükséglet hierarchia csúcsáról

Önmegvalósítás, önmegfejlődés

A Maslow-hierarcia csúcsa nem egy végállomás, hanem egy újrainduló ciklus, ahol az egyén a jeleket olvasva, jelenléttel és önazonossággal újrakalibrálja az összes szükségletét – amely a vállalati működések szintjén egy ismeretlen emberi aspektus
• Az önmegvalósítás 15 jellemzője (pl. probléma-központúság, mély kapcsolatok, csúcsélmények) mind a tudatosság és az ösztönösség közötti átrendeződést mutatja.
• A transzcendencia nem más, mint a szükségletek újrainduló ciklusa – az egyén elölről kezdi, de sokkal gyorsabban halad, mert a jeleket, szinkronicitást és önazonosságot már értelmezni tudja.
• A vállalati akadályok: adatmániásság, hiányalapú motiváció, időhiány az önreflexióra – ezek miatt a munkáltató–munkavállaló kapcsolat nem képes elérni a transzcendens szintet.