A közismert tények

Ma már köztudott az, hogy egy startup leginkább egy ötletre épített „mozgalom”, ami a szükséges finanszírozás mellett egy vállalattá alakul Alapvető elvárás tőle az, hogy valósítsa meg az ötletet, határidőre, egy értelmezhető méretű és minőségű piacot lefedve. A startup vége leginkább az ötletgazdák és a financiális források exitje, vagyis egy fajta lezárás és újrakezdés egy másik létformában.

Az ötlet pedig nem más, mint egy innováció. Az innováció a klasszikus definíciók mellett egy paradigmaváltással adott válasz egy konkrét problémára, számos további előnnyel összerendelve. Más szóval adunk egy új vagy transzformált nézőpontot a problémának akár egy integrált vagy egy analógiás megközelítéssel, amelyet érdemes megosztani (értékesítéssel) a társadalom egy célzott közösségével, vagy az egészével.

A startupok támogatására komoly forrás, tudás és támogató bázis áll rendelkezésre, ezért ezzel az iránnyal nem foglalkozok a cikkben. Helyette az analógiás belső dinamikákra szeretnék hangsúlyt fektetni.

Egy magasabb tudatosság szinten már azt mondják, hogy a halál determinálja a születést. Az exit menedzserek ugyanezt a nézőpntot képviselik, amikor azt mondják, hogy az exit determinálja a startup megalakulását. Mintha valami analógiás együtt mozgás lenne az élet és az üzleti volág között.

Szintén magasabb tudatossági szinten azt mondják, hogy a belső határozza meg a külsőt. A belső stabilitás, magabiztosság, szépség, együttesen a minőség határozza meg a kifelé történő megnyilvánulásunkat, és a környezetből érkező pozitív visszacsatolásokat. Valójában bármilyen vállalati formára értelmezhető ez az analógia. A belső stabilitást, rendezettséget és a tervezett, strukturált működést, valamint az emberek által képviselt és megtestesített szervezeti kultúrát, együttesen minőséget, a külső környezet visszacsatolja.

Amikor a startup minőség teremtéséről beszélünk, azt két felé érdemes értelmezni. Az egyik a vállalat, mint entitás, mint az exit terméke, a másik maga az ötlet, ami termékké/szolgáltatássá válik, vagyis amiért a startup létrejött és amivel kapcsolódik a környezethez. Itt is érdemes hangsúlyozni azt, hogy a startup végterméke a (valamilyen) minőség, ami vállalatban és a kibocsájtott termékben/szolgáltatásban, vagyis outputban nyilvánul meg. És miből lehet jó minőséget léterhozni? Jó inputokból. Vagyis a startup minden működési egységének (részlegének) minőséget kell teremtenie belül, mert ezt a minőséget áramoltatják a belső vállalati működés, valamint kifelé a vevőnek szánt termék/szolgáltatás formájában. A minőség minden vállalatra értelmezve a folyamatokra, a rendszerekre, az együttműködési dinamikákra, kommunikációra, és egyéb értendő. Vagyis a minőség megteremtése a valóságban egy áramlási dinamika.

A startup, mint a Maslow csúcsa

Szervezeti kultúra értelemben a megfigyeléseim szerint a startup, nem más, mint a (8 szintes) Maslow csúcsa, de minimum az utolsó 3 (6, 7, 8) szint. További jellemzője a startupoknak, hogy relevánsan magas az átlagos IQ szint, mely

• eredményezi a rugalmasságot, az erős probléma megoldóképességet, és egy nagyfokú nyitottságot az ismeretlen felé
• megteremti a majdani vállalat magkompetenciáját (mely optimista esetben exit után, mint értékhordozó, pesszimista esetben az enyészet)
• példa értékűen transzformálja a hibát pozitív tapasztalásra, ami nem teszi lehetővé a kudarc érzet kialakulását.

Általában elmondható az, hogy a startupokra is jellemző a trial&error modell. Nincs benne semmi olyan, ami egy jobb verzióban megismételhető. A startup életében error esetén a hibák javítására, korrekcióra, károk mérséklésére és kompenzációjára van lehetőség, de a tanulságok fényében történő újrakezdésre (másik startup ugyanarra az ötletre) minimális az esély. A startup ugyanúgy, mint a többi vállalkozás belemegy a saját hibáiba, csak a válasz idő sokkal rövidebb és a hatása jelentősebb, mint egy normál ütemben növekedő vállalat esetében. Ez a fajta tanulás az önbecsülés, és önmegvalósítás magasiskolája, amivel nagyjából az exitig el lehet érni a transzcencia szükséglet szintet, vagyis mint iskola, rendkívül értékes és megéri végig csinálni minden nehézség ellenére.

Mivel a csapat a növekedés alapú szükségletek szintjén mozog és legalább az önmegvalósításig el is jutnak rendszerint, a hiány alapú szükségletekre adott válaszok, megoldások inkább a minimum követelmények, amik mögé még nem társul kimagasló releváns teljesítmény.

Érdemes figyelni, tudomásul venni és elfogadni azt, hogy egy sikeres startuphoz növekedési szükségletekkel rendelkező emberek kellenek. Minél magasabb szinten van egy egyén, annál jobban dominálnak a különc megnyilvánulások és az intuitív működési dinamika, ami az adat alapú működéssel némileg szembe megy. Ezért nagyon fontos az, hogy a magkompetenciába és a szervezeti kultúra magértékekbe egy egyensúlyi állapot legyen fenntartva, ahol az intuíció nem probléma, hanem egy támogató eszköz és az adatalapú döntés követelménye nem bénítja le a működést.

A startup, mint Projekt

A startup a valóságban egy nagyszabású és költséges projekt, amit az időben elfelejtenek. Az elvárás a startuppal szemben, mint a Projektek menedzsmentben vagy a minőségmenedzsmentben a háromszög:

• Minőség/Eredmény – egy időtálló vállalat a piaci lefedettségével, melyben felvásárolható és tovább működtethető érték van
• Idő – a startup létforma határideje, vagyis az exit időpontja
• Költség – a financiális források által meghatározott lehetőségek és korlátok

Tehát a startup egy nagy projekt, mérföldkövenként, fázisonként teli eltérő alprojekttel, változó steakholder összetétellel, egyre komplexebb folyamathálóval és a megfelelőséghez szükséges rendszerekkel. A különböző mérföldkövekben és fázisokban ugyanúgy változnak a kockázatok, vagy a cél és a perifériális piacokkal való kölcsönhatások minősége és mennyisége is. A startup, mint projekt a legagilisabbnak tekinthető típus az időtávlat és a váratlan külső hatások okán, miközben a tervezést és az alábontást pedig mint egy vállalati vetületében végzik az éves tervezés által. Mivel a cél (vagyis az exitre egy kész vállalat kész piaccal és bejáratott termékkel, állandósítható stabil bevétellel) fix, a mögé rakott stratégia agilisan képes változni.

Ha a siker és bukás tényezőket nézzük, a startupok ~80-90%-a még mindig elbukik, mert alábecsülik a projektmenedzsment szakmai támogató erejét és lehetőségét.

Ha pedig projektről beszélünk, van eleje, közepe és vége, vagyis nagyvonalakban tervezés, előkészítés, megvalósítás, ellenőrzés és igazolás (PDCA) végül lezárás vagyis átadás-átvétel. A vállalati életciklus mentén pedig egy a fázisonkénti ciklust értünk ezen linearitás mögé.

Összegezve a startup siker kulcsai – a szervezeti kultúra értékek

1. A minőség belülről indul → A belső folyamatok (HR, kommunikáció, fejlesztés) határozzák meg a termék/szolgáltatás minőségét.

2. A Maslow-csúcsra építs → A csapatot az önmegvalósítás és transzcendencia szintjén motiváld (rugalmasság, kreativitás).

3. Kulturális DNS → Alapíts „hiba-barát” környezetet, ahol a kudarc tanulási lehetőség.

4. Exit előtt gondolkodj → Az exit stratégia határozza meg a startup korai döntéseit (pl. befektetői viszonyok).

5. Ne hagyd a projektszerűséget véletlenre → Használj agilis eszközöket (Scrum, Kanban), de tartsd szem előtt a vállalati célokat.