Startup jelenkori csapdái – Az ökoszisztéma jelenlegi érettsége és diszharmóniája

Nagyívben látjuk a startup sikerarányokat számokban, illetve az ökoszisztéma erejét és lehetőségeit, amelyekhez a végső megállapítás a tudatosabb koordináció, a türelem és az őszinteség lenne a fejlődés útja. Mégis mitől vonzó, mit szimbolizál a startup?

Innováció, szabadság, kockázat, új kezdetek = Önmegvalósítás

A startup, mint innováció

Az innováció nem más, mint egy változás indikátor, ami egy különc fejéből pattan ki, és amit a különc maga testesít meg. Az innováció, mindig egy hiányra vagy egy problémára adott válasz. Jellemzője az, hogy egy ismeretlen és újfajta szemlélet, valamint egy fejlődés és növekedés iránti elköteleződés is meghúzódik a háttérben. Az innovációra magára vonatkozóan nincsenek múltbeli adatok, de kiindulhat a múltból és adatokból. Az innováció legfőbb hátráltatói leginkább a változással függnek össze:

  • a változással kapcsolatos félelem, amely egy túlzott kontrollt képes indikálni
  • a változással szembeni türelmetlenség – ha csak a gyorsító programokra és a korai exit igényre gondolunk
  • az innováció mögött (az ökoszisztémának köszönhetően) csak addig látjuk a hozzáadott értéket, amíg az pénzben kifejezhető. Exitkor már teljesen mindegy az, hogy mi történik az innovációval, mint eredménnyel

Az innováció katalizátora tehát egy különc, aki körül a csoportdinamikáknak ideálisnak kell lenni ahhoz, hogy az innováció maga elkezdjen testet ölteni. A különccel kapcsolatos legfőbb dilemma az, hogy túlmutat a konvenciókon, a szabályokon és a tömeg hatáson. Ennél fogva mindig egy kettős érzést eredményez a környezetében. Az ökoszisztéma lényege pont a különcök által meghatározott fejlődési irányok támogatása lenne, de a valóságban egy kristály tiszta érdekellentét húzódik meg a különc és támogató környezete között. A különc elsődleges küldetése az érték hozzáadás minimum közösségi, de akár társadalmi szinten is. A közvetlen csapat célja az érték megtestesítése és közvetítése, míg a támogató környezet érdeke az innovációból, mint eredményből kinyerhető pénz alapú növekedés. 

A startupot erősítő belső tényező

Hogyan is jellemezhető startup szimbolika pár gondolatban? Olyan kívánatos rebellis állapot, amely által maradandó megoldásokkal lehet hozzájárulni a világ működésének és a társadalmi jólét jobbításához, mint egy érték hozzáadással. Ez a szándék nem kamu, hanem egy mély elköteleződés az egyénben önmaga és a társadalom irányába. Siker esetén pedig a „gyors meggazdagodás” sem egy elhanyagolható szempont.

Az önmegvalósítást jellemzi az egyedi és innovatív látásmód, elrugaszkodás a trendektől és az ismert sémáktól, illetve egy olyan viselkedési forma, melynek a követése inspirálja a csatlakozó embereket. Önmegvalósítás során az örömlét állapotot éljük meg, lényegében azt a létállapotot, amire azt mondjuk, hogy megérte megszületni.

A startup, mint szimbóluma tehát nem más, mint az önmegvalósítás hajtóerői az egyénben. A szimbolikák mentén magyarázott az, hogy a startup egy vonzó világ, hiszen a (pénzügyileg és egyéb módokon) támogatott, a világ fejlődéséhez való hozzájárulás lehetőségét ajánlja. Elvi síkon elég csak egy ötlet hozzá, a forrás pedig megoldódik egy jó bemutatkozással (üzleti tervvel).

Az önmegvalósítás tehát mindig egy kétirány törekvés, mely egyrészt mutat önmagunk felé, mint a teremtésben és az érték hozzáadásban történő megnyilvánulásunk, másrészt mutat arra a szegmensre, célcsoportra, amely számára az általunk teremtett érték valóban életminőséget javít. Ez nem más, mint az adásban megélhető szeretet. De vissza a földre… A startup ökoszisztéma lényegében ezt a dinamikát erősítené, ha nem dominálnák le a pénzügyi érdekek.

A csapatmunka mintapéldája alakulhat ki a startupban, mely alapja a majdani szervezeti kultúrának. A csapatmunka a együttműködés és a közös probléma megoldás által erősödik folyamatosan. A csapat erőssége inkább a diverzitás, mint a homogenitás, hiszen minél több oldalról közelítünk egy problémára, annál pontosabb és hatékonyabb lesz a megoldás. A hatékony megoldásoknak és a saját sikerélménynek visszaható ereje van a csapatra, ösztönzés és kiteljesedés formájában. Ezáltal maga a csapat egy folyamatos minőségi fejlődést ér el

A startupot gyengítő belső tényezők

A különc az innováció maga és annak az indikátora. A közvetlen csapata (az első követővel együtt) pedig egy értéktámogató és érték képviselő egység. Az innováció kerete a startup maga egy vállalat, amelynek a stabil szerkezetét sok esetben nem támasztja ki megfelelő szakértelem. Vagyis egy járulékos kihívás és mindennapi stressz az innováció keretrendszerének a folyamatos stabilizálása

Minden startup elindul és jó eséllyel végig megy a vállalati életciklus modell minden szintjén, ahol is a vállalati növekedéssel járó kihívások szintenként különbözőek. A vállalatépítés kihívásai a valóságban energiát vonnak el az innováció eredményének a létrehozásától. Ha pedig megnézzük azt, hogy az ökoszisztéma résztvevői hogyan járulnak hozzá az innovációhoz és a változáshoz, láthatjuk, hogy a vállalat építés az a terület, ahol bizony a startup magára marad. Mert milyen tényezők lehetnek azok, amelyek implicit, de közvetett módon támogatják az innovációt és a vállalatépítést? 

A szervezeti kultúra, mely a kezdeti örömlét szakaszból épül fel. A közös kihívásokon keresztül az együttműködés dinamikái és láthatatlan szabályai, amelyek az egyénben rejlő közös értékek szintéziseként formálódik meg. Ebbe beletartoznak az elfogadott belső játszmák és politikák is. A vállalati növekedés során a legnagyobb kihívás ezen értékek tovább örökítése az újonnan csatlakozók számára, vagyis a szervezeti kultúrába történő integrációjuk. 

További nehézség az az általános és elkerülhetetlen dinamika melynek eredményeképpen a humán erőforrásban rejlő magkompetencia felhígul: A kezdeti szakaszban az innovációra összpontosítva begyűlik egy zseni csapat, akik akaratlanul is felhalmozzák a magkompetenciát. A magkompetencia hozzájárul a szervezeti kultúra formálásához is. Azonban egy bizonyos vállalati méretnél a humán erőforrásra vonatkozóan a minőségi igényt felváltja a mennyiségi igény, amely által a magkompetencia sérül. Vagyis az innováció mellett tulajdonképpen megjelenik a humánerőforrás tudás menedzsment tematikája is, amire szintén nincsenek felkészítve a startup alapítók.

A startup és az ökoszisztéma közötti érdek ellentét, valamint a gyorsító programok következménye az, hogy a trial&error dinamika további stresszként ül rá az innovációra, hiszen az idő-, és forrásbeni korlátok nehezen nézik el a hibázást. A statisztikák szerint a startupok elsődleges bukását az alapos tervezés hiánya okozza, a valóságban pedig csak idejük nincs rá. Nincs idő a támogató menedzsment rendszerek és eszközök létrehozására, begyakorlására és fejlesztésére, mint pl. a növekedést és a változást támogató ISO keretrendszerek, a projekt-, vagy változásmenedzsment módszerek és eszközök. Ezen módszerek és eszközök sérülése, vagy hiánya a vállalat működés stabilitására hat. A hatás pedig további energiákat és erőforrásokat von el az innováció eredményétől. És bár az exit a cél, ezen tényezőkkel addig is törődni kell. 

Az ökoszisztéma diszharmóniája, amely hozzájárul a startup sikertelenségéhez

Mivel az ökoszisztéma lényege a pénzben kifejezhető növekedés, a támogatások is az általános költség-haszon megközelítés szerint korlátosok. Nézzük meg az ökoszisztéma résztvevőit és a szándékait, ahol az érdekek ütközése teljesen nyilvánvalóvá válik, és ahol a legjobb szándék szerint is kontraproduktívan járul hozzá az innovációhoz és a változáshoz. 

A Startup ökoszisztéma valódi érdekei: Ki mit akar valójában?

Alapítók: „A világot megváltoztatni – de legyen pénz is belőle”

  • Valódi cél: Innováció + exit (eladás/NY listing)
  • Rejtett motiváció:
    • Szabadság (korlátlan döntési jog)
    • Önmegvalósítás (név/márkaépítés = a kiteljesedés megnyilvánulásai)
    • Csapda: 60% túl korán feladja cash flow hiányában

Üzleti Angyalok: „Kockázatos, de nagy megtérülés”

  • Valódi cél: 10x ROI 5-8 éven belül
  • Rejtett szabály:
    • 90% bukik, de az a 10% hozza a nyereség 90%-át
    • Csapda: Túl korai nyomás a profitra (fullon startupot)

VC-k: „Portfólió-játék – minél több exit, annál jobb”

  • Valódi cél: 3-7 éven belül cégeladás (akár csapat felmondással)
  • Mérlegelik:
    • Korai lépés ki: magas kockázat → magas hozam
    • Csapda: Túl gyors skálázás (burn rate spirál)

Inkubátorok: „Sikeres alumnik = több befektető”

  • Valódi cél: Referencia-projektek gyártása
  • Működési modell:
    • 5-15% equity cserébe mentorálás
    • Csapda: Túl sok „átlagos” startup, kevés áttörő

Kormány: „GDP-ben mérhető gazdasági növekedés + munkahelyek”

  • Valódi cél:
    • Innovációs index javítása (EU-ranglista)
    • Adóbevétel (exit után)
    • Csapda: Rövid távú eredmények nyomása (pl. „digitális korszak” kampány)

Multik (CVC-k): „Az innováció, mint eredménytermék megszerzése”

  • Valódi cél:
    • Startup vásárlás → technológia integrálás
    • Rejtett hátrány: Alapítók gyakran kirúgva az exit után

Egyetemek: „A tudás piacra dobása”

  • Valódi cél:
    • Szellemi tulajdon értékesítése (licencek)
    • Csapda: Kutatók kevés vállalkozási szándéka

 

Összefoglaló: Az érdekek kofliktuspontjai

Szereplő

Elsődleges cél

Konfliktus forrása

Alapítók

Függetlenség

VC-k nyomása exitre

Befektetők

ROI maximalizálás

Rövid táv vs. hosszú fejlődés

Állam

GDP növekedés

Innováció vs. bürokrácia

A siker kulcsa: Olyan partnerek keresése, akik hosszú távon is támogatják a vállalatot (pl. értékalapú VC-k, kormányzati támogatások exit nélkül).

hu_HUHungarian