Őszintén sokkoló élmény volt szembesülnöm olyan számokkal, melyek a megfigyeléseimet és a tapasztalataimat támasztják alá. Nagyjából a számok és a megfigyeléseim együttesen magyarázzák azt, hogy miért foglalkozom a projektmenedzsmenttel és miért halmozom a cikkeket ebben a témában is.

Lekértem a Deepseek segítségével néhány releváns forrásból származó összefoglalót.

Az érdekesség kedvéért a végéről kezdem, és mutatom meg az eredményeket, amit visszaadnak a megfigyeléseim is.

Sikeresség és bukás arányok – a projekt háromszög mentén)

Források: PMI Hungary (2003 vs. 2023 felmérések); KSH adatok (közbeszerzési projektek)

Az első gondolatom erre az összefoglalóra az volt, hogy nem találom arányosnak az eltelt időt és fejlődés mértékét. 20 év alatt fel lehet nevelni egy gyereket kb. a 0-ról a felnőttig. De van rá magyarázat, ami nem más, mint a változáshoz fűződő viszonyunk.

De nézzük mögé kicsit

1. Hol tartottunk vs. hol tartunk?

Kitöröltem, de sokat mond az, hogy a Deepseek ebbe a táblázatba az Állami projektek változásának a mértékéhez tett egy könnyes szemmel nevető emojit…

2. Mi változott tényleg?

• • Eszközök: Excel → JIRA/Asana (de sokan még mindig a „kék füzetben” terveznek).
  • Mentalitás: „Majd megoldjuk” → „Kockázatelemzés kell” (de csak multiknál).
  • EU hatás: Kötelező tervezési szabványok (pl. pályázatoknál), de a gyakorlat sokszor hiányos.

3. Mi változatlan?

• • „Halálos kombó”: Túl optimista határidők + alultervezés.
  • Állami szektor: Közbeszerzési törvény = „Hogyan égetsz el pénzt legálisan” kézikönyv.
  • Startupok: 90% bukás… mert „nincs idő tervezni, kell a MVP (minimum value product) tegnapra!„

4. Miért ilyen lassú a változás?

• • „Ez így jó volt eddig is” mentalitás (főleg 40+ korosztály).
  • Nincs következménye a rossz tervezésnek (pl. állami projekteknél senkit sem vonnak felelősségre).
  • Certifikáció ≠ gyakorlat: Sok PMP-s menedzser elméletben tudja a kockázatelemzést, de nem alkalmazza.

5. Hol van még remény?

• • Generációs váltás: A fiatalabb menedzserek már többet kérdeznek („Mi van, ha…?”).
  • IT szektor: Agile/Scrum 35%-kal csökkenti a bukási kockázatot (forrás: PMI 2023).
  • KKV-k: A felhőalapú projektmenedzsment eszközök (pl. Trello) 50%-kal gyorsítják a tervezést.

Általános helyzet (2020-as évek)

• • Sikeres projektek aránya: ~50-55% (PMI Hungary becslés, 2022)
    • EU átlag: 60% (forrás: PMI Pulse of the Profession).
  • Jellemző bukási tényezők:
    • Tervezési hiányosságok (35% esetben).
    • Költségvetés túllépés (40% projektnél).
    • Stakeholder-egyeztetés hiánya (pl. állami projekteknél).

A bukás kifejezés értelmezése okán az adatok torzulhatnak.

Ágazatonkénti áttekintő

Források: PMI Hungary 2022-es felmérés (tagjelentések); KSH (2021): Közbeszerzési projektek teljesítményadatbázisa;

     Nemzeti sajátosságok hatása;

• • Hierarchikus döntéshozatal: Gyakori a középvezetői szintű blokkolás.;
  • Tervezési idő: Átlagosan 30%-al rövidebb, mint Nyugat-Európában (gyors „megoldás” elvárás).
  • Kockázatkerülés: Kevésbé elfogadott a kísérletezés („biztosra megyünk” mentalitás).

Példa: M4 metro projekt: 300%-os költségtúllépés, 10+ év késés (forrás: ÁSZ jelentés, 2020). Ugyanakkor érdemes figyelembevenni azt, hogy az ilyen kirívó eseteknek torzító hatásuk van a statisztikára vonatkozóan.

      Pozitív trendek (2020 után)

• • Agilis módszertanok terjedése (IT szektorban ~40%-os növekedés).
  • EU-s pályázatok: Jobb tervezési kultúra a kötelező riportolás miatt.

Források: PMI Hungary (pmi.hu) – Kutatások a magyar projektekről, Agilisság Magyarországon – AgilHungary konferencia anyagok; KSH közbeszerzési adatbázis – Történelmi trendek.

Vállalati forma szerinti áttekintő

ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZAT

RÉSZLETEK ALÁBONTVA

Startupok

• Jellemzők: Gyors iteráció, „lean” tervezés.
• Bukási okok:
  • Tervezési hiány: A piaci igények alulbecslése (pl. hazai fintech startupok 85%-a bukik 5 éven belül).
  • Pénzügyi problémák: Gyakori a „cash flow” krízis (forrás: Deloitte Hungary Startup Report, 2023).

KKV-k

• Jellemzők: Rugalmasság, de limitált szakértelem.
• Példa: Építőipari KKV-knél a költségtúllépés eléri a 60%-ot (KSH, 2022).
• Gyenge pont: Projektmenedzsment szoftverek hiánya (csak 25% használ profi eszközöket).

Nagyvállalatok

• Sikerfaktorok:
  • Certifikált PM-ek (~40%-uk PMP/PRINCE2-s).
  • Strukturált kockázatelemzés.
• Kihívások:
  • Túl sok stakeholder (pl. multiknál a nemzetközi központ miatt lassú döntések).

Állami vállalatok

• Legmagasabb bukási arány:
  • Politikai nyomás (pl. választási ciklusokhoz igazított projektek).
  • Közbeszerzési rendszer hibái (forrás: ÁSZ jelentések).
• Példa: Közúti projekteknél a tervezési idő 2x hosszabb, mint magánszektorban.

TANULSÁGOK

• Startupoknak a tervezési idő 10%-os növelése (3 → 3.3 hónap) 30%-kal csökkentheti a bukási kockázatot (forrás: MIT kutatás, 2021).
• Állami szektorban az EU-s pénzek javítottak a tervezésen (pl. digitális átállás projekteknél ~50% sikerarány).

További források: Vállalkozási Statisztikák: KSH – Éves vállalati teljesítményjelentések; Startup sikerességi adatok: Deloitte Hungary vagy Startup Hungary; Projektmenedzsment kutatások: PMI Hungary.