Bár a megbízhatósága vitatható, és majd meglátjuk mennyire kövez meg a tudományos tér ezért, de a DeepSeek-el végeztettem egy gyors áttekintést azzal kapcsolatban, hogy ma Magyarországon a lakosság hogyan helyezkedik el a Maslow féle szükséglet hierarchián. Minazonáltal azért hiszem az eredményeket, mert szembejönnek velem és komoly értetlenség volt bennem a lekérdezés előtt mind magammal, mind a környezetemmel szemben. Nyílnán lesz olyan olvasó, akinek ez az áttekintő nem üzen semmit, de remélem ebből lesz a kevesebb.
Tehát íme néhány érdekes áttekintés:
Általános áttekintő (2024)
1. Fiziológiai szükségletek
- Fedezettség: ~90-95% (étel, víz, alvás alapvetően biztosított).
- Kockázati csoportok:
- Hajléktalanok (~0.3%), extrém szegények (pl. roma települések egy része).
- Energiaszegénységben élők (főleg idősek, alacsony jövedelműek).
2. Biztonsági szükségletek
- Általános helyzet:
- Alacsony munkanélküliség (~4%), de precári munkaerő (~15-20%) bizonytalan.
- Lakhatási válság: fiataloknak nehéz saját ingatlanhoz jutni.
- Különbségek:
- Városok vs. vidék (pl. Budapesten jobb a biztonságérzet).
- Egészségügy: hosszú várakozási idők, orvshiány.
3. Szociális (társasági) szükségletek
- Erősségek:
- Családi és baráti kapcsolatok erősek (különösen vidéken).
- Gyengeségek:
- Magányosság: nyugdíjasok (~20%), városi egyedülálló fiatalok.
- Szegregált régiók (pl. Borsod) társadalmi kirekesztődése.
4. Elismerés és megbecsülés
- Középosztály: Karrierépítésre törekszik, de a fizetési különbségek (pl. mediánbér ~250k Ft) korlátozzák.
- Problémák:
- Munkahelyi elismerés hiánya, „kiégés”.
- Vidéken gyakori a stigmatizáció (pl. roma közösségek).
5. Kognitív szükségletek (tudás, fejlődés)
- Pozitívumok:
- Diplomások (~30% a felnőtt népességből) aktívan tanulnak.
- Online oktatási lehetőségek népszerűek.
- Kihívások:
- Oktatási egyenlőtlenségek (vidék vs. város, magán vs. állami iskolák).
- Alacsony könyvolvasási ráta (~35% nem olvas egyáltalán).
6. Esztétikai szükségletek (szépség, rend, harmónia)
- Városok: Kulturális élet fejlett (Budapest, Debrecen, Pécs).
- Vidéki leépülés:
- Üresedő közterek, elhanyagolt közintézmények.
- Egyéni szinten:
- Középosztály törekszik esztétikus otthonra, de a drága ingatlanpiac korlátoz.
7. Önmegvalósítás
- Elérhetőség:
- Főleg a felső 10-15% (magas jövedelműek, kreatív szakmák).
- Akadályok:
- A többségnek nincs ideje/energiája (pl. túlóra, anyagi gondok).
- Fiatalok: Work-life balance-ra hangsúlyt fektetnek.
8. Transzcendencia (önmeghaladás, spiritualitás, mások segítése)
- Religiózitás:
- ~50% vallja magát vallásosnak, de csak ~10% gyakorló.
- Önkéntesség:
- Fiatalok körében növekszik (pl. környezetvédelem, menekültsegítés).
- Korlátok:
- Anyagi nehézségek miatt kevesek fordítanak időt altruizmusra.
Összefoglaló táblázat (becslés)
Szint
|
Megközelítő %
|
Jellemző csoportok
|
1. Fiziológiai
|
~90-95%
|
Többség, kivéve szélsőszegények.
|
2. Biztonság
|
~70-75%
|
Középosztály, de rezsi/lakhatás miatt feszült.
|
3. Szociális
|
~60-65%
|
Családcentrikus, de magányos kisebbség.
|
4. Elismerés
|
~40-45%
|
Városi diplomások, karrieristák.
|
5. Kognitív
|
~30-35%
|
Fiatalok, értelmiség.
|
6. Esztétikai
|
~20-25%
|
Kulturálisan aktív réteg.
|
7. Önmegvalósítás
|
~10-15%
|
Felső-középosztály, vállalkozók.
|
8. Transzcendencia
|
~5-10%
|
Vallásosak, önkéntesek.
|
Fő trendek
- Alsó 4 szint dominál: A lakosság nagy része a biztonság és alapvető szükségletek kielégítésére fókuszál.
- Felső szintek elitjellegűek: Csak a jómódúak és motiváltak jutnak el önmegvalósításig.
- Generációs különbség: A Z-generáció jobban törekszik a 5-8. szintekre (pl. tudás, önkéntesség).
Források: KSH, Eurostat, TÁRKI, Szociológiai tanulmányok (2020-2024).
Generációk szerinti felbontás (2024)
(Boomerek, X-generáció, Y-generáció (millenniálisok), Z-generáció, Alfa-generáció)
1. Boomer generáció (1946–1964) ~22% a népességből
- Fiziológiai: Nyugdíjból élnek, de rezsi- és élelmiszerárak miatt feszültek (főleg alacsony nyugdíjasok).
- Biztonság: Egészségügyi problémák (krónikus betegségek), orvosi hozzáférés nehézkes.
- Szociális: Erős családi kapcsolatok, de magány gyakori (főleg vidéken).
- Elismerés: Munkahelyi státuszuk már nem aktuális, családon belüli tiszteletre vágynak.
- Kognitív: Alacsony digitális jártasság, kevés új tudásfelvétel.
- Esztétikai: Hagyományos esztétika (pl. otthoni dekoráció), kevés változtatás.
- Önmegvalósítás: Ritka, főleg kulturális/hobbitevékenységek (pl. kertészkedés).
- Transzcendencia: Vallásosabbak, de aktív közösségi segítés ritka.
Domináns szintek: 1–3 (fiziológia, biztonság, szociális).
2. X-generáció (1965–1980) ~20% a népességből
- Fiziológiai: Stabil, de hitelterhek (pl. gyermeknevelés, lakáshitel) miatt feszültek.
- Biztonság: Munkahelyi stabilitásra törekszenek, de korai nyugdíj kérdés miatt aggódnak.
- Szociális: Család- és baráti kör fontos, de időhiány miatt felszínes kapcsolatok.
- Elismerés: Karrier utólépése, szakmai elismerésre vágy (főleg városi értelmiség).
- Kognitív: Szakmai továbbképzés, de limitált idejük miatt nehéz.
- Esztétikai: Otthon és megjelenés fontos, de gyakran anyagi korlátok miatt leegyszerűsítve.
- Önmegvalósítás: Csak a jómódúaknak van erre lehetősége (pl. utazás, hobbi).
- Transzcendencia: Kevésbé vallásosak, de egyre több önkénteskedés (pl. gyermekiskola).
Domináns szintek: 1–4 (fiziológia–elismerés).
3. Y-generáció / Millenniálisok (1981–1996) ~23% a népességből
- Fiziológiai: Kettős kereső háztartások, de drága albérlet/lakáshitel miatt nehéz.
- Biztonság: Munkahelyváltások gyakoriak, precári munkaerő (főleg szolgáltatószektor).
- Szociális: Online kapcsolatok dominálnak, családalapítás késik (anyagi okokból).
- Elismerés: Karrier és work-life balance közötti dilemma.
- Kognitív: Folyamatos tanulás (nyelvtanulás, digitális készségek).
- Esztétikai: Minőségi életstílusra törekednek (pl. fenntartható módon élnek).
- Önmegvalósítás: Startup-ok, kreatív szakmák (pl. influencerek).
- Transzcendencia: Kevésbé vallásosak, de társadalmi ügyekben aktívak (pl. klímatüntetések).
Domináns szintek: 1–5 (fiziológia–kognitív), a felsőbb szintek városi, diplomás körökben.
4. Z-generáció (1997–2012) ~18% a népességből
- Fiziológiai: Szülői támogatásra hagyatkoznak sokan (pl. egyetemistaként).
- Biztonság: Jövőbeli bizonytalanság (klímaválság, gazdasági instabilitás).
- Szociális: Online közösségek (TikTok, Discord), valódi kapcsolatok gyengülnek.
- Elismerés: Szociális médián keresztüli validációra vágy (like-ok, követők).
- Kognitív: Digitális bennszülöttek, de figyelemzavarosak (rövid videók dominálnak).
- Esztétikai: Személyes márkaépítés (pl. öltözködés, Instagram).
- Önmegvalósítás: Korán elkezdik (pl. vállalkozás, művészet), de anyagi korlátok.
- Transzcendencia: Kevésbé vallásosak, de aktivisták (LMBTQ+, környezetvédelem).
Domináns szintek: 3–7 (szociális–önmegvalósítás), de anyagi függés miatt alsóbb szintek is feszültek.
5. Alfa-generáció (2013–) ~17% a népességből
(Szülői háttértől függően erősen változó)
- Fiziológiai: Szülői háztartás gazdasági helyzetétől függ.
- Biztonság: Digitális világban nőnek fel, de szülői felügyelet hiányos lehet.
- Szociális: Online játékok, virtuális barátok (pl. Roblox).
- Elismerés: Gyerekinfluencerek, korai versengés (pl. TikTok).
- Kognitív: Korai digitális készségek, de hagyományos tanulási problémák (pl. olvasás).
- Esztétikai: Játék- és tartalomfogyasztás esztétikája fontos (pl. Minecraft design).
- Önmegvalósítás: Még nem releváns.
- Transzcendencia: Gyerekkori altruizmus (pl. állatvédelmi programok iskolában).
Domináns szintek: 2–4 (biztonság–elismerés), főleg szülői környezet alakítja.
Összefoglaló táblázat generációk szerint
Generáció
|
Domináns szintek
|
Fő kihívások
|
Boomerek
|
1–3 (fiziológia–szociális)
|
Egészségügy, magány, anyagi nehézség.
|
X
|
1–4 (fiziológia–elismerés)
|
Nyugdíj, hitel, időhiány.
|
Y
|
1–5 (fiziológia–kognitív)
|
Lakhatás, karrier vs. életminőség.
|
Z
|
3–7 (szociális–önmegvalósítás)
|
Jövőbeli bizonytalanság, figyelemzavar.
|
Alfa
|
2–4 (biztonság–elismerés)
|
Digitális függőség, tanulási nehézség.
|
Trendek és következtetések
- Anyagi korlátok határozzák meg a boomer–Y generációkat (alsóbb szintek dominálnak).
- Z-generáció ambiciózusabb a felsőbb szinteken, de gazdasági háttér nélkül nehéz.
- Város–vidék különbség: Városi fiatalok (Y, Z) jobban haladnak a piramisban.
- Transzcendencia főleg fiataloknál (Z) és aktivistáknál jelentős.
Források: KSH, Generációs kutatások (Pro Publico, 2023), Eurostat.
Iskolai végzettség szerinti felbontás (2024)
(Általános iskola alatti, Általános iskola, Szakmunkásképzés, Érettségi, Főiskola/egyetem, PhD)
1. Általános iskola alatti (0-8 év iskolázottság) ~5% a népességből
- Fiziológiai: Gyakran szegénységben élnek, étel- és energiabizonytalanság (pl. hátrányos helyzetű régiók).
- Biztonság: Munkanélküliség, bizonytalan jövedelem, gyakori egészségügyi problémák.
- Szociális: Erős családi kötődés, de szűk közösségi kör (pl. roma települések).
- Elismerés: Alacsony társadalmi státusz, munkahelyen gyakran alulfizetett fizikai munkák.
- Kognitív: Alacsony digitális és szövegértelmezési készségek.
- Esztétikai: Korlátozott források miatt kevés figyelem az esztétikára.
- Önmegvalósítás: Gyakorlatilag elérhetetlen.
- Transzcendencia: Hagyományos vallásosság, de közösségi segítés ritka.
Domináns szintek: 1–2 (fiziológia, biztonság)
2. Általános iskola (8-10 év iskolázottság) ~15% a népességből
- Fiziológiai: Alapvető szükségletek fedezettek, de szűkösen.
- Biztonság: Fizikai munkák, alacsony jövedelem, bizonytalan munkahelyek.
- Szociális: Lokális közösségekben erős kapcsolatok (pl. falvak).
- Elismerés: Szakmai büszkeség (pl. kézműves munkák), de társadalmi elismerés hiányos.
- Kognitív: Korlátozott továbbképzési lehetőségek.
- Esztétikai: Hagyományos ízlés, kevés forrás stílusfejlesztésre.
- Önmegvalósítás: Ritka, inkább hobbiszinten (pl. hagyományos kézművesség).
- Transzcendencia: Vallásosabb réteg, közösségi szerepvállalás gyenge.
Domináns szintek: 1–3 (fiziológia–szociális)
3. Szakmunkásképzés ~25% a népességből
- Fiziológiai: Stabil fizetés, de alacsonyabb jövedelem (pl. szakmunkások, gyári munkások).
- Biztonság: Szakmai biztonság, de recesszió esetén sebezhetőek.
- Szociális: Munkahelyi és családi kapcsolatok erősek.
- Elismerés: Szakmai büszkeség, de kevés társadalmi megbecsülés.
- Kognitív: Szakmai továbbképzés, de általános műveltség gyakran korlátozott.
- Esztétikai: Gyakorlatiasság dominál (pl. otthon, autó).
- Önmegvalósítás: Főleg szakmai fejlődésben (pl. mestervizsga).
- Transzcendencia: Hagyományos értékek, közösségi segítés ritkább.
Domináns szintek: 1–4 (fiziológia–elismerés)
4. Érettségi (12-13 év iskolázottság) ~30% a népességből
- Fiziológiai: Stabil, de lakhatási költségek miatt feszültség (pl. albérlet).
- Biztonság: Irodai/szolgáltatói munkák, közepes jövedelem.
- Szociális: Változó – városiak inkább online, vidékiek lokális kapcsolatokra építenek.
- Elismerés: Karrierépítés, de „üvegtető” érzése gyakori.
- Kognitív: Folyamatos tanulás (nyelvtanulás, szakmai képzések).
- Esztétikai: Divat, otthoni design fontosabb.
- Önmegvalósítás: Hobbi, utazás, de anyagi korlátok miatt nehéz.
- Transzcendencia: Kevesebben vallásosak, de egyre több önkéntes tevékenység.
Domináns szintek: 1–5 (fiziológia–kognitív)
5. Főiskola/egyetem (~16+ év iskolázottság) ~20% a népességből
- Fiziológiai: Jobb anyagi helyzet, de diákhitel/lakáshitel terhek.
- Biztonság: Szakmai munka, magasabb jövedelem, de verseny helyzet.
- Szociális: Szélesebb háló (munkahely, egyetemi kapcsolatok).
- Elismerés: Karrier és szakmai elismerés fontos.
- Kognitív: Folyamatos fejlődés (képzések, külföldi lehetőségek).
- Esztétikai: Minőségi életstílus, művészetek iránti érdeklődés.
- Önmegvalósítás: Karrier, vállalkozás, kreatív tevékenységek.
- Transzcendencia: Társadalmi felelősségvállalás (önkéntesség, aktivizmus).
Domináns szintek: 1–7 (fiziológia–önmegvalósítás)
6. PhD (~19+ év iskolázottság) ~1% a népességből
- Fiziológiai: Stabil, de akadémiai fizetések alacsonyak.
- Biztonság: Szakmai biztonság, de kutatói pálya bizonytalan.
- Szociális: Nemzetközi kapcsolatok, de időhiány miatt felszínes.
- Elismerés: Szakmai elismerésre törekszik, de kevés társadalmi megbecsülés.
- Kognitív: Folyamatos kutatás, tudományos munka.
- Esztétikai: Intellektuális és művészeti irányultság.
- Önmegvalósítás: Kutatási területen való kiteljesedés.
- Transzcendencia: Tudományos humanizmus, globális problémák megoldása.
Domináns szintek: 4–8 (elismerés–transzcendencia)
Összefoglaló táblázat iskolázottság szerint
Iskolázottság
|
Domináns szintek
|
Fő jellemzők
|
Általános iskola alatti
|
1–2 (fiziológia–biztonság)
|
Szegénység, egészségügyi problémák.
|
Általános iskola
|
1–3 (fiziológia–szociális)
|
Fizikai munka, lokális közösségek.
|
Szakmunkásképzés
|
1–4 (fiziológia–elismerés)
|
Szakmai büszkeség, stabil jövedelem.
|
Érettségi
|
1–5 (fiziológia–kognitív)
|
Karrierépítés, középosztály.
|
Főiskola/egyetem
|
1–7 (fiziológia–önmegvalósítás)
|
Magasabb életminőség, társadalmi részvétel.
|
PhD
|
4–8 (elismerés–transzcendencia)
|
Akadémiai karrier, globális gondolkodás.
|
Kulcstrendek és következtetések
- Iskolázottság és életminőség erős korrelációt mutat: Minél magasabb a végzettség, annál inkább eljut a felsőbb szintekre (önmegvalósítás, transzcendencia).
- Alsóbb végzettségűek az alapvető szükségletek kielégítésére koncentrálnak.
- Felsőoktatásban végzettek esetében a kognitív és önmegvalósítási igények dominálnak.
- PhD-sok a legközelebb állnak a transzcendens szinthez (tudományos-humanista értékek).
Források: KSH (2023), OECD oktatási jelentések, TÁRKI szociológiai kutatások.
Vármegyénkénti áttekintő (2024)
(Kiemelve: Budapest, Pest, megyék regionális különbségei)
1. Budapest
- Fiziológiai: Magas életszínvonal, de drága élelmiszer/lakhatás miatt feszültség (albérletárak: 150-300k Ft/hó).
- Biztonság: Alacsony bűnözés, de lakhatási válság (nehezen elérhető saját ingatlan).
- Szociális: Széles kapcsolati háló, de magányos egyedülállók aránya magas (~25%).
- Elismerés: Karrierorientált, versengő munkaerőpiac (főleg IT, pénzügy).
- Kognitív: Legmagasabb oktatási szint, sok kulturális és tudományos lehetőség.
- Esztétikai: Fejlett művészeti élet, design-kultúra.
- Önmegvalósítás: Vállalkozói ökoszisztéma, kreatív szakmák (startup-ok, művészek).
- Transzcendencia: Aktivista közösségek (klíma, LMBTQ+), önkéntes kezdeményezések.
Domináns szintek: 3–8 (szociális–transzcendencia)
2. Pest megye
- Fiziológiai: Kevert kép – agglomerációban jólét, peremkerületekben szegénység.
- Biztonság: Közepes bűnözés, jó közlekedés, de vidéki részeken orvshiány.
- Szociális: Családbarát közösségek, de növekvő városiasodás.
- Elismerés: Budapesti munkaerőpiacról élők (ingázók), középosztály.
- Kognitív: Jó iskolai hálózat, de egyenlőtlen (pl. Dunakeszi vs. elszigetelt falvak).
- Esztétikai: Suburban stílus (kertvárosi házak), de kevés kulturális intézmény.
- Önmegvalósítás: Korlátozottabb, mint Budapesten, de vállalkozói lehetőségek.
- Transzcendencia: Vallási közösségek, helyi önkéntes csoportok.
Domináns szintek: 2–6 (biztonság–esztétikai)
3. Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom (Nyugat-Dunántúl)
- Fiziológiai: Ipari központok (pl. Győr: Audi) miatt stabil jövedelmek.
- Biztonság: Alacsony munkanélküliség (~3-4%), jó egészségügyi ellátás.
- Szociális: Erős regionális identitás, családi kapcsolatok.
- Elismerés: Szakmai büszkeség (mérnökök, gyári munkások).
- Kognitív: Műszaki képzés központok (pl. Széchenyi Egyetem).
- Esztétikai: Történelmi városok (Sopron, Esztergom), turizmus.
- Önmegvalósítás: Vállalkozói lehetőségek (kisvállalkozások, kereskedelem).
- Transzcendencia: Kevés aktivizmus, inkább hagyományos vallásosság.
Domináns szintek: 2–5 (biztonság–kognitív)
4. Veszprém, Vas, Zala (Dél-Dunántúl)
- Fiziológiai: Vidéki nyugalom, de alacsonyabb jövedelmek (túrista területek kivételével).
- Biztonság: Alacsony bűnözés, de orvshiány és elöregedés.
- Szociális: Szoros közösségi kapcsolatok, de fiatalok elvándorlása.
- Elismerés: Kézműves hagyományok (pl. Zala megyei bútoripar).
- Kognitív: Korlátozott továbbképzési lehetőségek.
- Esztétikai: Természeti szépség (pl. Balaton), de kevés kulturális intézmény.
- Önmegvalósítás: Főleg nyugdíjas kreatív tevékenységek (festés, kézműveskedés).
- Transzcendencia: Lokális ökológiai kezdeményezések (pl. fenntartható turizmus).
Domináns szintek: 1–4 (fiziológia–elismerés)
5. Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés (Dél-Alföld)
- Fiziológiai: Mezőgazdasági függés, szegényebb régiók (pl. Békés).
- Biztonság: Munkanélküliség magasabb (~6-7%), gyenge infrastruktúra.
- Szociális: Erős falusi közösségek, de társadalmi kirekesztődés (pl. roma települések).
- Elismerés: Mezőgazdasági munkák, kevés szakmai elismerés.
- Kognitív: Alacsony iskolázottság, digitális szakadék.
- Esztétikai: Hagyományos falusi építészet, de elhanyagolás.
- Önmegvalósítás: Ritka, inkább városokban (Szeged, Kecskemét).
- Transzcendencia: Vallási közösségek, kevés aktivizmus.
Domináns szintek: 1–3 (fiziológia–szociális)
6. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén (Észak-Alföld, Észak-Magyarország)
- Fiziológiai: Legszegényebb régiók (pl. Borsod), gyakori energiaszegénység.
- Biztonság: Magas bűnözés (pl. Miskolc), rossz egészségügyi ellátás.
- Szociális: Családi összetartás, de társadalmi szegregáció.
- Elismerés: Alacsony társadalmi megbecsülés, munkahelyi mobilitás hiánya.
- Kognitív: Iskolaelhagyás magas arányban, kevés képzési lehetőség.
- Esztétikai: Ipari romok, elhanyagolt közterek.
- Önmegvalósítás: Gyakorlatilag elérhetetlen.
- Transzcendencia: Vallásos közösségek, de passzívak.
Domináns szintek: 1–2 (fiziológia–biztonság)
Összefoglaló térkép
Régió
|
Domináns szintek
|
Jellemzők
|
Budapest
|
3–8 (szociális–transzcendencia)
|
Magas életminőség, de drága és versengő.
|
Pest megye
|
2–6 (biztonság–esztétikai)
|
Agglomerációs előnyök, de egyenlőtlen.
|
Nyugat-Dunántúl
|
2–5 (biztonság–kognitív)
|
Ipari jólét, erős szakmai kultúra.
|
Dél-Dunántúl
|
1–4 (fiziológia–elismerés)
|
Vidéki nyugalom, de elöregedés.
|
Dél-Alföld
|
1–3 (fiziológia–szociális)
|
Mezőgazdasági függés, szegénység.
|
Észak-Magyarország
|
1–2 (fiziológia–biztonság)
|
Szociális problémák, gazdasági lemaradás.
|
Fő tendenciák
- Nyugat–keleti szakadék: Nyugat-Magyarország jobban teljesít a felsőbb szinteken.
- Budapest elszigetelődése: A főváros a transzcendencia szintjén is vezet, míg perifériák lemaradnak.
- Vidék elöregedése: Kevesebb erőforrás a felsőbb szintekre (pl. önmegvalósítás).
Források: KSH regionális adatok (2024), Eurostat, Térségfejlesztési Minisztérium.
Generációk és Iskolázottság szerinti áttekintő (2024)
Generáció / Iskolázottság |
Ált. isk. alatt (0-8 év) |
Általános iskola (8-10 év) |
Szakmunkás (10-12 év) |
Érettségi (12-13 év) |
Főiskola/egyetem (16+ év) |
PhD (19+ év) |
Boomerek (1946–1964) |
1-2 |
1-3 |
1-4 |
1-5 |
1-7 |
4-8 |
X-generáció (1965–1980) |
1-2 |
1-3 |
1-4 |
1-5 |
1-7 |
4-8 |
Y-generáció (Millenniálisok, 1981–1996) |
1-2 |
1-3 |
1-4 |
1-5 |
1-7 |
4-8 |
Z-generáció (1997–2012) |
1-2 |
1-3 |
1-4 |
3-7 |
3-7 |
4-8 |
Alfa-generáció (2013–) |
2-4 |
2-4 |
2-5 |
3-5 |
3-7 |
4-8 |
Legfőbb tendenciák
- Generációs különbségek:
- Boomerek és X-generáció: Alsóbb szinteken (1-5) maradnak, főleg fiziológiai és biztonsági igények dominálnak.
- Z és Alfa: Felsőbb szintekre (3-8) törekednek, de anyagi korlátok miatt nehéz (pl. lakhatási válság).
- Iskolázottság hatása:
- Alacsony végzettség: 1-3. szint (fiziológia–szociális) – például szakmunkásoknál szakmai büszkeség (4. szint) is megjelenhet.
- Felsőfokú végzettség: 4-8. szint (elismerés–transzcendencia) – PhD-soknál a tudományos eredmények (8. szint) a legfontosabbak.
- Kiemelt interakciók:
- Z-generáció + érettségi/főiskola: Szociális média miatt az elismerés (4. szint) és önmegvalósítás (7. szint) fontos, de anyagi háttér nélkül nehéz.
- Boomerek + általános iskola: Hagyományos közösségi értékek (3. szint), de egészségügyi problémák (2. szint) korlátozzák.
- Kivételek:
- Vidék vs. város: Ugyanazon generáció és végzettség mellett is eltérő lehet a helyzet (pl. budapesti diplomás Y-generáció vs. vidéki szakmunkás Y-generáció).
Példa értelmezése
- Egy 50 éves (X-generáció) szakmunkás: 1-4. szint (fiziológia–elismerés) – stabil fizetés, de kevés lehetőség önmegvalósításra.
- Egy 25 éves (Z-generáció) diplomás: 3-7. szint (szociális–önmegvalósítás) – karrierépítés, de lakhatási gondok miatt biztonsági aggályok (2. szint) is lehetnek.
Források: KSH, TÁRKI, Generációs kutatások (2020–2024).