Bár a megbízhatósága vitatható, és majd meglátjuk mennyire kövez meg a tudományos tér ezért, de a DeepSeek-el végeztettem egy gyors áttekintést azzal kapcsolatban, hogy ma Magyarországon a lakosság hogyan helyezkedik el a Maslow féle szükséglet hierarchián. Minazonáltal azért hiszem az eredményeket, mert szembejönnek velem és komoly értetlenség volt bennem a lekérdezés előtt mind magammal, mind a környezetemmel szemben. Nyílnán lesz olyan olvasó, akinek ez az áttekintő nem üzen semmit, de remélem ebből lesz a kevesebb.

Tehát íme néhány érdekes áttekintés: 

 

Általános áttekintő (2024)

1. Fiziológiai szükségletek

• Fedezettség: ~90-95% (étel, víz, alvás alapvetően biztosított).
• Kockázati csoportok:
  
  • Hajléktalanok (~0.3%), extrém szegények (pl. roma települések egy része).
  • Energiaszegénységben élők (főleg idősek, alacsony jövedelműek).

2. Biztonsági szükségletek

• Általános helyzet:
  
  • Alacsony munkanélküliség (~4%), de precári munkaerő (~15-20%) bizonytalan.
  • Lakhatási válság: fiataloknak nehéz saját ingatlanhoz jutni.
• Különbségek:
  
  • Városok vs. vidék (pl. Budapesten jobb a biztonságérzet).
  • Egészségügy: hosszú várakozási idők, orvshiány.

3. Szociális (társasági) szükségletek

• Erősségek:
  
  • Családi és baráti kapcsolatok erősek (különösen vidéken).
• Gyengeségek:
  
  • Magányosság: nyugdíjasok (~20%), városi egyedülálló fiatalok.
  • Szegregált régiók (pl. Borsod) társadalmi kirekesztődése.

4. Elismerés és megbecsülés

• Középosztály: Karrierépítésre törekszik, de a fizetési különbségek (pl. mediánbér ~250k Ft) korlátozzák.
• Problémák:
  
  • Munkahelyi elismerés hiánya, „kiégés”.
  • Vidéken gyakori a stigmatizáció (pl. roma közösségek).

5. Kognitív szükségletek (tudás, fejlődés)

• Pozitívumok:
  
  • Diplomások (~30% a felnőtt népességből) aktívan tanulnak.
  • Online oktatási lehetőségek népszerűek.
• Kihívások:
  
  • Oktatási egyenlőtlenségek (vidék vs. város, magán vs. állami iskolák).
  • Alacsony könyvolvasási ráta (~35% nem olvas egyáltalán).

6. Esztétikai szükségletek (szépség, rend, harmónia)

• Városok: Kulturális élet fejlett (Budapest, Debrecen, Pécs).
• Vidéki leépülés:
  
  • Üresedő közterek, elhanyagolt közintézmények.
• Egyéni szinten:
  
  • Középosztály törekszik esztétikus otthonra, de a drága ingatlanpiac korlátoz.

7. Önmegvalósítás

• Elérhetőség:
  
  • Főleg a felső 10-15% (magas jövedelműek, kreatív szakmák).
• Akadályok:
  
  • A többségnek nincs ideje/energiája (pl. túlóra, anyagi gondok).
• Fiatalok: Work-life balance-ra hangsúlyt fektetnek.

8. Transzcendencia (önmeghaladás, spiritualitás, mások segítése)

• Religiózitás:
  
  • ~50% vallja magát vallásosnak, de csak ~10% gyakorló.
• Önkéntesség:
  
  • Fiatalok körében növekszik (pl. környezetvédelem, menekültsegítés).
• Korlátok:
  
  • Anyagi nehézségek miatt kevesek fordítanak időt altruizmusra.

Összefoglaló táblázat (becslés)

Szint	Megközelítő %	Jellemző csoportok
1. Fiziológiai	~90-95%	Többség, kivéve szélsőszegények.
2. Biztonság	~70-75%	Középosztály, de rezsi/lakhatás miatt feszült.
3. Szociális	~60-65%	Családcentrikus, de magányos kisebbség.
4. Elismerés	~40-45%	Városi diplomások, karrieristák.
5. Kognitív	~30-35%	Fiatalok, értelmiség.
6. Esztétikai	~20-25%	Kulturálisan aktív réteg.
7. Önmegvalósítás	~10-15%	Felső-középosztály, vállalkozók.
8. Transzcendencia	~5-10%	Vallásosak, önkéntesek.

Fő trendek

• Alsó 4 szint dominál: A lakosság nagy része a biztonság és alapvető szükségletek kielégítésére fókuszál.
• Felső szintek elitjellegűek: Csak a jómódúak és motiváltak jutnak el önmegvalósításig.
• Generációs különbség: A Z-generáció jobban törekszik a 5-8. szintekre (pl. tudás, önkéntesség).

Források: KSH, Eurostat, TÁRKI, Szociológiai tanulmányok (2020-2024).

 

 

Generációk szerinti felbontás (2024)

(Boomerek, X-generáció, Y-generáció (millenniálisok), Z-generáció, Alfa-generáció)

1. Boomer generáció (1946–1964) ~22% a népességből

• Fiziológiai: Nyugdíjból élnek, de rezsi- és élelmiszerárak miatt feszültek (főleg alacsony nyugdíjasok).
• Biztonság: Egészségügyi problémák (krónikus betegségek), orvosi hozzáférés nehézkes.
• Szociális: Erős családi kapcsolatok, de magány gyakori (főleg vidéken).
• Elismerés: Munkahelyi státuszuk már nem aktuális, családon belüli tiszteletre vágynak.
• Kognitív: Alacsony digitális jártasság, kevés új tudásfelvétel.
• Esztétikai: Hagyományos esztétika (pl. otthoni dekoráció), kevés változtatás.
• Önmegvalósítás: Ritka, főleg kulturális/hobbitevékenységek (pl. kertészkedés).
• Transzcendencia: Vallásosabbak, de aktív közösségi segítés ritka.

Domináns szintek: 1–3 (fiziológia, biztonság, szociális).

2. X-generáció (1965–1980) ~20% a népességből

• Fiziológiai: Stabil, de hitelterhek (pl. gyermeknevelés, lakáshitel) miatt feszültek.
• Biztonság: Munkahelyi stabilitásra törekszenek, de korai nyugdíj kérdés miatt aggódnak.
• Szociális: Család- és baráti kör fontos, de időhiány miatt felszínes kapcsolatok.
• Elismerés: Karrier utólépése, szakmai elismerésre vágy (főleg városi értelmiség).
• Kognitív: Szakmai továbbképzés, de limitált idejük miatt nehéz.
• Esztétikai: Otthon és megjelenés fontos, de gyakran anyagi korlátok miatt leegyszerűsítve.
• Önmegvalósítás: Csak a jómódúaknak van erre lehetősége (pl. utazás, hobbi).
• Transzcendencia: Kevésbé vallásosak, de egyre több önkénteskedés (pl. gyermekiskola).

Domináns szintek: 1–4 (fiziológia–elismerés).

3. Y-generáció / Millenniálisok (1981–1996) ~23% a népességből

• Fiziológiai: Kettős kereső háztartások, de drága albérlet/lakáshitel miatt nehéz.
• Biztonság: Munkahelyváltások gyakoriak, precári munkaerő (főleg szolgáltatószektor).
• Szociális: Online kapcsolatok dominálnak, családalapítás késik (anyagi okokból).
• Elismerés: Karrier és work-life balance közötti dilemma.
• Kognitív: Folyamatos tanulás (nyelvtanulás, digitális készségek).
• Esztétikai: Minőségi életstílusra törekednek (pl. fenntartható módon élnek).
• Önmegvalósítás: Startup-ok, kreatív szakmák (pl. influencerek).
• Transzcendencia: Kevésbé vallásosak, de társadalmi ügyekben aktívak (pl. klímatüntetések).

Domináns szintek: 1–5 (fiziológia–kognitív), a felsőbb szintek városi, diplomás körökben.

4. Z-generáció (1997–2012) ~18% a népességből

• Fiziológiai: Szülői támogatásra hagyatkoznak sokan (pl. egyetemistaként).
• Biztonság: Jövőbeli bizonytalanság (klímaválság, gazdasági instabilitás).
• Szociális: Online közösségek (TikTok, Discord), valódi kapcsolatok gyengülnek.
• Elismerés: Szociális médián keresztüli validációra vágy (like-ok, követők).
• Kognitív: Digitális bennszülöttek, de figyelemzavarosak (rövid videók dominálnak).
• Esztétikai: Személyes márkaépítés (pl. öltözködés, Instagram).
• Önmegvalósítás: Korán elkezdik (pl. vállalkozás, művészet), de anyagi korlátok.
• Transzcendencia: Kevésbé vallásosak, de aktivisták (LMBTQ+, környezetvédelem).

Domináns szintek: 3–7 (szociális–önmegvalósítás), de anyagi függés miatt alsóbb szintek is feszültek.

5. Alfa-generáció (2013–) ~17% a népességből

(Szülői háttértől függően erősen változó)

• Fiziológiai: Szülői háztartás gazdasági helyzetétől függ.
• Biztonság: Digitális világban nőnek fel, de szülői felügyelet hiányos lehet.
• Szociális: Online játékok, virtuális barátok (pl. Roblox).
• Elismerés: Gyerekinfluencerek, korai versengés (pl. TikTok).
• Kognitív: Korai digitális készségek, de hagyományos tanulási problémák (pl. olvasás).
• Esztétikai: Játék- és tartalomfogyasztás esztétikája fontos (pl. Minecraft design).
• Önmegvalósítás: Még nem releváns.
• Transzcendencia: Gyerekkori altruizmus (pl. állatvédelmi programok iskolában).

Domináns szintek: 2–4 (biztonság–elismerés), főleg szülői környezet alakítja.

Összefoglaló táblázat generációk szerint

Generáció	Domináns szintek	Fő kihívások
Boomerek	1–3 (fiziológia–szociális)	Egészségügy, magány, anyagi nehézség.
X	1–4 (fiziológia–elismerés)	Nyugdíj, hitel, időhiány.
Y	1–5 (fiziológia–kognitív)	Lakhatás, karrier vs. életminőség.
Z	3–7 (szociális–önmegvalósítás)	Jövőbeli bizonytalanság, figyelemzavar.
Alfa	2–4 (biztonság–elismerés)	Digitális függőség, tanulási nehézség.

Trendek és következtetések

• Anyagi korlátok határozzák meg a boomer–Y generációkat (alsóbb szintek dominálnak).
• Z-generáció ambiciózusabb a felsőbb szinteken, de gazdasági háttér nélkül nehéz.
• Város–vidék különbség: Városi fiatalok (Y, Z) jobban haladnak a piramisban.
• Transzcendencia főleg fiataloknál (Z) és aktivistáknál jelentős.

Források: KSH, Generációs kutatások (Pro Publico, 2023), Eurostat.

 

 

Iskolai végzettség szerinti felbontás (2024)

(Általános iskola alatti, Általános iskola, Szakmunkásképzés, Érettségi, Főiskola/egyetem, PhD)

1. Általános iskola alatti (0-8 év iskolázottság) ~5% a népességből

• Fiziológiai: Gyakran szegénységben élnek, étel- és energiabizonytalanság (pl. hátrányos helyzetű régiók).
• Biztonság: Munkanélküliség, bizonytalan jövedelem, gyakori egészségügyi problémák.
• Szociális: Erős családi kötődés, de szűk közösségi kör (pl. roma települések).
• Elismerés: Alacsony társadalmi státusz, munkahelyen gyakran alulfizetett fizikai munkák.
• Kognitív: Alacsony digitális és szövegértelmezési készségek.
• Esztétikai: Korlátozott források miatt kevés figyelem az esztétikára.
• Önmegvalósítás: Gyakorlatilag elérhetetlen.
• Transzcendencia: Hagyományos vallásosság, de közösségi segítés ritka.

Domináns szintek: 1–2 (fiziológia, biztonság)

2. Általános iskola (8-10 év iskolázottság) ~15% a népességből

• Fiziológiai: Alapvető szükségletek fedezettek, de szűkösen.
• Biztonság: Fizikai munkák, alacsony jövedelem, bizonytalan munkahelyek.
• Szociális: Lokális közösségekben erős kapcsolatok (pl. falvak).
• Elismerés: Szakmai büszkeség (pl. kézműves munkák), de társadalmi elismerés hiányos.
• Kognitív: Korlátozott továbbképzési lehetőségek.
• Esztétikai: Hagyományos ízlés, kevés forrás stílusfejlesztésre.
• Önmegvalósítás: Ritka, inkább hobbiszinten (pl. hagyományos kézművesség).
• Transzcendencia: Vallásosabb réteg, közösségi szerepvállalás gyenge.

Domináns szintek: 1–3 (fiziológia–szociális)

3. Szakmunkásképzés ~25% a népességből

• Fiziológiai: Stabil fizetés, de alacsonyabb jövedelem (pl. szakmunkások, gyári munkások).
• Biztonság: Szakmai biztonság, de recesszió esetén sebezhetőek.
• Szociális: Munkahelyi és családi kapcsolatok erősek.
• Elismerés: Szakmai büszkeség, de kevés társadalmi megbecsülés.
• Kognitív: Szakmai továbbképzés, de általános műveltség gyakran korlátozott.
• Esztétikai: Gyakorlatiasság dominál (pl. otthon, autó).
• Önmegvalósítás: Főleg szakmai fejlődésben (pl. mestervizsga).
• Transzcendencia: Hagyományos értékek, közösségi segítés ritkább.

Domináns szintek: 1–4 (fiziológia–elismerés)

4. Érettségi (12-13 év iskolázottság) ~30% a népességből

• Fiziológiai: Stabil, de lakhatási költségek miatt feszültség (pl. albérlet).
• Biztonság: Irodai/szolgáltatói munkák, közepes jövedelem.
• Szociális: Változó – városiak inkább online, vidékiek lokális kapcsolatokra építenek.
• Elismerés: Karrierépítés, de „üvegtető” érzése gyakori.
• Kognitív: Folyamatos tanulás (nyelvtanulás, szakmai képzések).
• Esztétikai: Divat, otthoni design fontosabb.
• Önmegvalósítás: Hobbi, utazás, de anyagi korlátok miatt nehéz.
• Transzcendencia: Kevesebben vallásosak, de egyre több önkéntes tevékenység.

Domináns szintek: 1–5 (fiziológia–kognitív)

5. Főiskola/egyetem (~16+ év iskolázottság) ~20% a népességből

• Fiziológiai: Jobb anyagi helyzet, de diákhitel/lakáshitel terhek.
• Biztonság: Szakmai munka, magasabb jövedelem, de verseny helyzet.
• Szociális: Szélesebb háló (munkahely, egyetemi kapcsolatok).
• Elismerés: Karrier és szakmai elismerés fontos.
• Kognitív: Folyamatos fejlődés (képzések, külföldi lehetőségek).
• Esztétikai: Minőségi életstílus, művészetek iránti érdeklődés.
• Önmegvalósítás: Karrier, vállalkozás, kreatív tevékenységek.
• Transzcendencia: Társadalmi felelősségvállalás (önkéntesség, aktivizmus).

Domináns szintek: 1–7 (fiziológia–önmegvalósítás)

6. PhD (~19+ év iskolázottság) ~1% a népességből

• Fiziológiai: Stabil, de akadémiai fizetések alacsonyak.
• Biztonság: Szakmai biztonság, de kutatói pálya bizonytalan.
• Szociális: Nemzetközi kapcsolatok, de időhiány miatt felszínes.
• Elismerés: Szakmai elismerésre törekszik, de kevés társadalmi megbecsülés.
• Kognitív: Folyamatos kutatás, tudományos munka.
• Esztétikai: Intellektuális és művészeti irányultság.
• Önmegvalósítás: Kutatási területen való kiteljesedés.
• Transzcendencia: Tudományos humanizmus, globális problémák megoldása.

Domináns szintek: 4–8 (elismerés–transzcendencia)

Összefoglaló táblázat iskolázottság szerint

Iskolázottság	Domináns szintek	Fő jellemzők
Általános iskola alatti	1–2 (fiziológia–biztonság)	Szegénység, egészségügyi problémák.
Általános iskola	1–3 (fiziológia–szociális)	Fizikai munka, lokális közösségek.
Szakmunkásképzés	1–4 (fiziológia–elismerés)	Szakmai büszkeség, stabil jövedelem.
Érettségi	1–5 (fiziológia–kognitív)	Karrierépítés, középosztály.
Főiskola/egyetem	1–7 (fiziológia–önmegvalósítás)	Magasabb életminőség, társadalmi részvétel.
PhD	4–8 (elismerés–transzcendencia)	Akadémiai karrier, globális gondolkodás.

Kulcstrendek és következtetések

• Iskolázottság és életminőség erős korrelációt mutat: Minél magasabb a végzettség, annál inkább eljut a felsőbb szintekre (önmegvalósítás, transzcendencia).
• Alsóbb végzettségűek az alapvető szükségletek kielégítésére koncentrálnak.
• Felsőoktatásban végzettek esetében a kognitív és önmegvalósítási igények dominálnak.
• PhD-sok a legközelebb állnak a transzcendens szinthez (tudományos-humanista értékek).

Források: KSH (2023), OECD oktatási jelentések, TÁRKI szociológiai kutatások.

 

 

Vármegyénkénti áttekintő (2024)

(Kiemelve: Budapest, Pest, megyék regionális különbségei)

1. Budapest

• Fiziológiai: Magas életszínvonal, de drága élelmiszer/lakhatás miatt feszültség (albérletárak: 150-300k Ft/hó).
• Biztonság: Alacsony bűnözés, de lakhatási válság (nehezen elérhető saját ingatlan).
• Szociális: Széles kapcsolati háló, de magányos egyedülállók aránya magas (~25%).
• Elismerés: Karrierorientált, versengő munkaerőpiac (főleg IT, pénzügy).
• Kognitív: Legmagasabb oktatási szint, sok kulturális és tudományos lehetőség.
• Esztétikai: Fejlett művészeti élet, design-kultúra.
• Önmegvalósítás: Vállalkozói ökoszisztéma, kreatív szakmák (startup-ok, művészek).
• Transzcendencia: Aktivista közösségek (klíma, LMBTQ+), önkéntes kezdeményezések.

Domináns szintek: 3–8 (szociális–transzcendencia)

2. Pest megye

• Fiziológiai: Kevert kép – agglomerációban jólét, peremkerületekben szegénység.
• Biztonság: Közepes bűnözés, jó közlekedés, de vidéki részeken orvshiány.
• Szociális: Családbarát közösségek, de növekvő városiasodás.
• Elismerés: Budapesti munkaerőpiacról élők (ingázók), középosztály.
• Kognitív: Jó iskolai hálózat, de egyenlőtlen (pl. Dunakeszi vs. elszigetelt falvak).
• Esztétikai: Suburban stílus (kertvárosi házak), de kevés kulturális intézmény.
• Önmegvalósítás: Korlátozottabb, mint Budapesten, de vállalkozói lehetőségek.
• Transzcendencia: Vallási közösségek, helyi önkéntes csoportok.

Domináns szintek: 2–6 (biztonság–esztétikai)

3. Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom (Nyugat-Dunántúl)

• Fiziológiai: Ipari központok (pl. Győr: Audi) miatt stabil jövedelmek.
• Biztonság: Alacsony munkanélküliség (~3-4%), jó egészségügyi ellátás.
• Szociális: Erős regionális identitás, családi kapcsolatok.
• Elismerés: Szakmai büszkeség (mérnökök, gyári munkások).
• Kognitív: Műszaki képzés központok (pl. Széchenyi Egyetem).
• Esztétikai: Történelmi városok (Sopron, Esztergom), turizmus.
• Önmegvalósítás: Vállalkozói lehetőségek (kisvállalkozások, kereskedelem).
• Transzcendencia: Kevés aktivizmus, inkább hagyományos vallásosság.

Domináns szintek: 2–5 (biztonság–kognitív)

4. Veszprém, Vas, Zala (Dél-Dunántúl)

• Fiziológiai: Vidéki nyugalom, de alacsonyabb jövedelmek (túrista területek kivételével).
• Biztonság: Alacsony bűnözés, de orvshiány és elöregedés.
• Szociális: Szoros közösségi kapcsolatok, de fiatalok elvándorlása.
• Elismerés: Kézműves hagyományok (pl. Zala megyei bútoripar).
• Kognitív: Korlátozott továbbképzési lehetőségek.
• Esztétikai: Természeti szépség (pl. Balaton), de kevés kulturális intézmény.
• Önmegvalósítás: Főleg nyugdíjas kreatív tevékenységek (festés, kézműveskedés).
• Transzcendencia: Lokális ökológiai kezdeményezések (pl. fenntartható turizmus).

Domináns szintek: 1–4 (fiziológia–elismerés)

5. Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés (Dél-Alföld)

• Fiziológiai: Mezőgazdasági függés, szegényebb régiók (pl. Békés).
• Biztonság: Munkanélküliség magasabb (~6-7%), gyenge infrastruktúra.
• Szociális: Erős falusi közösségek, de társadalmi kirekesztődés (pl. roma települések).
• Elismerés: Mezőgazdasági munkák, kevés szakmai elismerés.
• Kognitív: Alacsony iskolázottság, digitális szakadék.
• Esztétikai: Hagyományos falusi építészet, de elhanyagolás.
• Önmegvalósítás: Ritka, inkább városokban (Szeged, Kecskemét).
• Transzcendencia: Vallási közösségek, kevés aktivizmus.

Domináns szintek: 1–3 (fiziológia–szociális)

6. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén (Észak-Alföld, Észak-Magyarország)

• Fiziológiai: Legszegényebb régiók (pl. Borsod), gyakori energiaszegénység.
• Biztonság: Magas bűnözés (pl. Miskolc), rossz egészségügyi ellátás.
• Szociális: Családi összetartás, de társadalmi szegregáció.
• Elismerés: Alacsony társadalmi megbecsülés, munkahelyi mobilitás hiánya.
• Kognitív: Iskolaelhagyás magas arányban, kevés képzési lehetőség.
• Esztétikai: Ipari romok, elhanyagolt közterek.
• Önmegvalósítás: Gyakorlatilag elérhetetlen.
• Transzcendencia: Vallásos közösségek, de passzívak.

Domináns szintek: 1–2 (fiziológia–biztonság)

Összefoglaló térkép

Régió	Domináns szintek	Jellemzők
Budapest	3–8 (szociális–transzcendencia)	Magas életminőség, de drága és versengő.
Pest megye	2–6 (biztonság–esztétikai)	Agglomerációs előnyök, de egyenlőtlen.
Nyugat-Dunántúl	2–5 (biztonság–kognitív)	Ipari jólét, erős szakmai kultúra.
Dél-Dunántúl	1–4 (fiziológia–elismerés)	Vidéki nyugalom, de elöregedés.
Dél-Alföld	1–3 (fiziológia–szociális)	Mezőgazdasági függés, szegénység.
Észak-Magyarország	1–2 (fiziológia–biztonság)	Szociális problémák, gazdasági lemaradás.

Fő tendenciák

• Nyugat–keleti szakadék: Nyugat-Magyarország jobban teljesít a felsőbb szinteken.
• Budapest elszigetelődése: A főváros a transzcendencia szintjén is vezet, míg perifériák lemaradnak.
• Vidék elöregedése: Kevesebb erőforrás a felsőbb szintekre (pl. önmegvalósítás).

Források: KSH regionális adatok (2024), Eurostat, Térségfejlesztési Minisztérium.

 

 

Generációk és Iskolázottság szerinti áttekintő (2024)